35946. lajstromszámú szabadalom • Kazán
Megjelent 1906. évi juiiius hó 19-én. MAGY. KIR. SZABADALMI iBeff HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 35946. szám. V/e/a. OSZTÁLY Kazán. SMALLWOOD ALFRÉD FÉMÖNTŐ LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 deczember hó 12-ike. Jelen találmány tárgyát kazán képezi, mely a fűtőgázok melegének lehető legnagyobb kihasználását czélozza és mely kazán a fűtendő részeken belül egy a rostélyhoz csatlakozó, fűtőkamrát képező, tűzálló anyagból készült csővel van ellátva. Ezen cső a belőle kilépő fűtőgázokat kényszeríti, hogy a külső csőfal és a fűtendő kazánrészek belső fala közötti téren át visszaforduljanak. A fűtőhatás növelése czéljából a cső fémburkolattal van körülvéve. A mellékelt rajzok a találmány tárgyának két kiviteli alakját mutatják, és pedig az 1. ábra a kazánt mint lángcsöves kazánt hosszmetszetben mutatja, a 2. ábra az 1. ábra 1—2 vonala szerinti keresztmetszete, a 3. ábra az 1. ábra 3—4 vonala szerinti keresztmetszete, a 4. ábra egy lángcsőnek nagyobb léptékben rajzolt keresztmetszete, míg az 5. ábra részleteket ábrázol, a 6—7. ábra egy a találmány értelmében berendezett vízcsöves kazán hosszmetszete, illetve a 6. ábra 5—6 vonala szerinti keresztmetszete. A kazán egyes (A) rostélyai a (B) lángcsövekben, vagy közvetlenül utóbbiak előtt vannak elrendezve és egy-egy (C) tűzhídban végződnek, mely tűzhidak mögött egyegy, a lángcsövekbe beépített, tűzálló anyagból készült (E) cső van elrendezve. Az (E) cső kisebb átmérővel bír, mint a lángcső, úgy hogy e kettő között gyűrűalakú tér marad szabadon, az (E) cső alsó oldalát függélyes (el) válaszfái (3—5. ábrák) támasztja alá a (B) lángcsőben. Ezen (el) falon kívül a lángcső közepében még két vízszintes (e2) válaszfal van az említett gyűrűtérben elrendezve, úgy hogy a gyűrűtér ily módon három (H, J, K) hosszcsatornára van fölosztva, melyek közül a két alsó (H és J) csatorna a cső kerületének V*—X U részén ós a fölső (K) csatorna a cső kerületének fele részén terjed végig. Az (E) cső mellső vége az (A) rostéllyal áll kapcsolatban és (F) fűtőkamrát képez, melynek hátsó vége a fölső (K) csatornával közlekedik (1. ábra). A (K) csatorna mellső végén a (H és J) csatornákkal áll kapcsolatban, úgy hogy az (F) fűtőkamrában meggyújtott gázok hátrafelé vonulva a (K) csatornába és abból a (H és J) csatornákba kerülhetnek. E. mellett az (E) csövet a végigsurlódó égő fűtőgázok izzó állapotba hozzák, úgy hogy ezután a nehezebben gyuladó fűtőgázok az (F) kamrán áthaladva a gyuladási hőmérsékletre hevíttetnek.