35909. lajstromszámú szabadalom • Tömítőberendezés agyagból, czementből, öntött vasból vagy hasonló anyagokból készült csöveken

mely a csövek fölsö oldalán elrendezett (c) lyukon át cementtel, aszfalttal vagy más alkalmas anyaggal öntetik ki. Némely eset­ben, például nagy átmérőjű csövek fekte­tésénél, vagy igen gyorsan megmerevedő tömítőanyag alkalmazásánál, ajánlatos nem­csak a csövek tetején, hanem a csövek ol­dalain is (c) lyukakat elrendezni, hogy a tömítőanyagnak lehető kis utat kellessen megtennie, melyen idő előtt nem mereved­hetik meg. Ezen berendezés által az egész vezeték egyetlen egészet képez és a csövek kimo­sása, illetve a víznek befelé és kifelé való kölcsönös átfolyása ki van zárva. Hogy a csövek fektetését megkönnyítsük és a csö­veket egymás mellett rögzítsük, a csövek homlokfölületein (d) toldatok vannak elren­dezve, úgy, hogy a következő cső az előtte fekvő csőre támaszkodik, miáltal azonnal a kellő helyzetet foglalja el. Ezen toldatok helyett a kölcsönös veze­tést a lefektetésnél természetesen más tol­datokkal is előállíthatjuk. így például Mo­nier-csöveknél egyes vasbetéteket oly mó­don hagyunk az egyik cső homlokfölületén kiállni, hogy a másik cső homlokfölületé­nek megfelelő mélyítéseibe fogódzanak. Szükség esetén a csövek lefektetésénél (e) alátétdarabot helyezhetünk az illesztés alá, hogy az esetleg átfolyó kiöntőanyag folfogassék. Az 5. ábra más kiviteli alakot tüntet föl, melynél a csövek homlokfölületei (f) pe­remekkel vannak ellátva, és a (b) hornyok ezen peremekben vannak elrendezve. E mel­lett a csöveket (g) ékek rögzítik, melyek az (f) peremekben elrendezett (h) hasíté­kokon tengelyirányban betolatnak, azonban oly módon, hogy a (g) ékek a kiöntendő (b) horgonyokat ne szűkítsék. Mint föntebb említtetett, a találmány tárgyának alkalmazásánál, nemcsak a csö­vek fektetése könnyíttetik meg nagy mér­tékben, hanem az egész csőháló tökéletes tömítése is biztosíttatik. Különösen meg­jegyzendő még, hogy két cső között akkor is jó összefüggést állíthatunk elő, ha a cső iránya ezen helyen megváltozik, illetve ha a fektetés nem egészen pontosan tör­tént. Az első kiviteli alak értelmében elő­állított csővezeték kívül és belül teljesen sima, a mennyiben az illesztési helyeken a csövekből mi sem áll ki. A második kiviteli alak az építési hossz­ban megtakarítást enged meg és lehetővé teszi, hogy egy megsérült csövet kicserél­hessünk, a nélkül, hogy több csövet kel­lene fölemelni, ezen kiviteli alak alkalma­zásánál továbbá a csővezetéket tetszés sze­rinti pontról fektethetjük le, tekintet nél­kül a hajlásra, minthogy a csődarabok mindkét vége tökéletesen egyforma. Ezen­kívül a második kiviteli alaknál az építési hosszban sokat megtakaríthatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tömítőberendezés agyagból, cementből, öntött vasból, vagy hasonló anyagokból készüült csöveken, jellemezve az által, hogy a csövek mindkét homlokoldala kö­rülfutó (b) horonnyal van ellátva, miál­tal két cső összetolásánál üreg képző­dik, mely egy vagy több megfelelően el­rendezett nyíláson át cementtel vagy más alkalmas kötőanyaggal öntetik ki, >a csövek pontos tömítése czéljából, mi mellett az illesztések alá szükség ese­tén (e) alátétdarabok helyezhetők, hogy az esetleg kifolyó kiöntőanyag folfogas­sék és ez által az illesztések tömített zárása biztosíttassák. 2. Az 1. igénypont szerinti tömítő beren­dezés kiviteli alakja, jellemezve a csö­vek homlokfölületén alkalmazott (d) tol­datok által, melyek a másik hosnlokol­dal mélyítéseinek felelnek meg, úgy, hogy a fektetésnél ezen két berendezés egymásba fogódzik. 3. Az 1. igénypont szerinti tömítő beren­dezés kiviteli alakja, jellemezve az ál­tal, hogy a csövek mindkét homlokol­dala (f) peremekkel van ellátva, melyek (h) hastékain a csövek beigazítása czél­jából (g) ékek dugatnak át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom