35880. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán
— 2 — kodmányokat a kazán üzeme közben is nehézség nélkül eltávolíthatjuk. Ily módon olyan kazánokat készíthetünk, melyek minden tetszőleges nagy üzemhez alkalmazkodhatnak, valamint súly- és térmegtakarítást biztosítanak, minőt eddig elérni nem lehetett. Az új elrendezés egy foganatosítási példája az 1. és 2. ábrában van haránt- és hosszmetszetben föltüntetve. A vízcsöves kazán a fölső (a) kazánból, két alsó (b) kazánból, valamint nagyszámú, igen szűk és hosszú (c) vízcsőből áll, melyek a fölső és alsó kazánokat összekötik. A fölső és alsó kazán között a (d) szivattyútelep van elrendezve, mely a vizet az (e), illetve (el) csövön keresztül az alsó kazánokba szorítja, míg a szivattyúhoz a víz a fölső kazánból az (f) csövön át jut. így a vízcsövekben el nem gőzölgött és a fölső kazánba jutott víz a szivattyúba kerül és szabálj'ozható nyomás alatt, esetleg a tápvízzel együtt az alsó kazánokba szállíttatik és a vízcsöveken átszoríttatik. Hogy a jelen találmány szerinti kazánoknál a nyomás és sebesség szabályozását a szűk csövekben minden körülmény között foganatosíthassuk, ajánlatos, a csövek torkolatait a fölső kazánban fúvókaalakú szűkítésekkel ellátni, a mennyiben azokat, a mint az pl. a 3. ábrában föl van tüntetve, kicserélhető (i) fuvókatoldatokkal szereljük föl. Azon nyomás, melyet a víz átszivattyúzása útján a csövekben el akarunk érni, a választott fuvókanyílás szerint igen különböző lehet. A vízcsövek elrendezése és alakja különféle lehet. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett foganatosítási példák egyes csavaralakú spirálisokból álló vízcsöveket mutatnak, melyek fölváltva jobb és fölváltva balmenetekkel bírnak és ennélfogva meg van adva annak a lehetősége, hogy egyes meneteiket egymásba tolhassuk. A 4—6. ábrák részletrajzban nagyobb léptékben példaképen mutatják, miként kell a (cl, c2, c3) csőspirálisokat tekercselni és egymásba illeszteni. A melegkihasználást elősegítő, jó gázvezetést az által érhetünk el, hogy a belső fűtőtekercseket oldalt és a kazán fölső részén í észben lefödjük. A spirálcsövek átmérőjét tetszőlegesen választhatjuk meg és tekintettel a hőkicserélésre, a tűzhöz legközelebb fekvő belső csövek átmérőjét nagyobbra, míg a külső csövek átmérőjét kisebbre készítjük. A 7. és 8. ábrák olyan foganatosítási alakot mutatnak, melynél a csövek kigyószerüen vannak hajlítva. A kigyótekerületek részben szorosan, részben ritkábban fekszenek egymás mellett és a különböző csövek tekerületei úgy fektethetők egymásba, hogy csőfalak és gázhuzamok képeződnek, mi mellett az utóbbiakban a fűtőgázok az egyes csőrészeket harántirányban érik. Ezen viszonyok a 7. ábrában világosan láthatók. Itt részben egymásba fektetett csövek láthatók, melyek csőfalakat képeznek, mint (cl)-nél. Az eleinte egymásba helyezett csövek (c2)-nél szét vannak húzva, úgy hogy gázátbocsájtási nyílások képződnek, melyek most már a különböző csőfalakban egymáshoz képest úgy vannak eltolva, hogy a fűtőgázok magában véve ismeretes módon kigyóvonalban vezettetnek. A csőfalak közötti terek azután (c3) kigyóesövekkel vannak kitöltve, melyeknek tekerületei nagyobb mértékben vannak széthúzva, oly módon, hogy azokat az átáramló fűtőgázok minél inkább harántirányban érjék. A 9. és 10. ábrák nagyobb léptékű részletrajzon mutatják a csőfal képzését, részben egymásba fektetett kigyótekerületek segélyével. Kis kazánoknál térmegtakarítás ezéljából előnj'ös, ha a fölső és alsó kazánt vagy egy darabban készítjük és a kettéosztást alkalmas módon beillesztett fenékkel foganatosítjuk vagy két különválasztott, előnyösen hengeres kazánt konaxiálisan egymás fölé helyezünk és egymás felé fordított feneküket szorosan egymáshoz illesztjük és egymással csavarolás, szögecselés, vagy másefféle útján összekötjük. Ezen elrendezés egy foganatosítási példája a
