35840. lajstromszámú szabadalom • Berendezés robbanó gépek és kompresszorok dugattyúinak és dugattyúrúdjainak vízzel való hűtésére

és a (c) cső között az (o) választófalig áramlik, innen az (m) nyíláson a dugattyúba és az (n) nyíláson a dugattyúból a dugattyúrúd gyűrűs terébe megy, honnan a (p) furatokon a (c) csőbe és ezeu és az e görbületbe kapcsolt (g) szelepen át az első (k) tartály mellett alkalmazott (kl) tartályba megy vissza. Míg a forgattyú az (A) ponttól a (B) pont felő mozog (3. ábra), úgy a (b) dugattyúrúdban, mint a (c) esőben levő víz a dugattyú lassúdó mozgása következtében jobbfelé törekszik folyni, de ez a mozgás csakis akkor indulhat meg, mikor a vízoszlop az üreges dugaltyú zárt végén (q)-nál vákuum képződése mellett elszakad. A dugattyú löketének ama pontjánál, hol a légköri nyomás legyőzésére elégséges késleltető erő lép föl, megkezdődik a (c) csőben levő víznek a dugattyúhoz viszonyított jobbfelé mozgása, miközben a víz a (g) szelépet nyitja, ellenben a (c) cső körül levő víz a dugattyúhoz viszonyítva nyugalomban marad, amennyiben a víznyomás az (f) szelepet zárva tartja. A balfelé mozgó dugattyú gyorsuló mozgása miatt a (c) csőben levő víz ama törekvése, hogy a dugattyúhoz viszonyítva jobbfelé mozogjon, a forgattyúmozgás (B—C) szakaszán is megmarad. Ez a törekvés mindaddig tartja fon a (c) csőben a víz áramlását, míg a légnyomás a vízre a (q) szelvényben ható gyorsító erőt le nem győzi, mikor a (g) szelep záródik és így a csőben a víz áramlása megszűnik. Egyúttal azonban a légköri nyomás nyitja a (c) cső körül levő térben uralkodó víznyomás ellen az (f) szelepet, a jelzett térben a víz a (q) szelvény felé áramlik és ezen közben a dugattyúrúdba a (d) csövön a (k) tartályból vizet sziv be. Fokozódik a balfelé áramló víz áramlása, mikor a forgattyú a (C—D) íven mozog, ellenben a (c) csőben a víz a dugattyúhoz viszonyítva nyugalomban, a (g) szelep pedig zárva marad. Ugyanígy hat a dugattyú jobbfelé irányult gyorsuló mozgása akkor, mikor a forgattyú a (D—A) íven mozog. Az átfolyó vízmennyiség pld. a (h) csap segélyével szabályozható. Hogy a gyorsító és lassító erőnek a dugattyúrúdban levő vízre gyakorolt hatását elősegítsük, a dugattyúrúd és a (k) tartályban levő nyugvó víz között föllépő relatív mozgást használhatjuk föl, amennyiben a (d) szívócsövet a 4. ábrán látható módon meggörbítjük, úgy hogy az (1) torkolata a vizet a (d) csőbe a szivószakasz legnagyobb részén úgyszólván «belapátolja». A 6. és 7. ábrán oly berendezés látható, melynél a dugattyúrúd hátsó keresztfeje szolgál a két (b) és (c) vezeték és a két (d) és (e) cső összekötésére. Minthogy a 3., 4. és 5. ábrán látható elrendezésnél a vízoszlop elszakadása az áramlás megindulásának szükséges föltétele, az elszakadt vízoszlop egyesülésénél könnyen léphetnek föl kemény hydraulikus ütések. Emez ütések csillapítására az üreges dugattyúrúd (q) végén egy (t) betétdarabot alkalmazhatunk, (5. ábra) melynek (v) ürege aránylag szük (u) furaton közlekedik a (b, c) csövekkel. A vízoszlopnak vákuum képződése mellett történő elszakadásánál a (v) üregből a víz tömegnyomatékának hatása alatt az (u) nyíláson teljesen vagy részben kifoljük, a második időszak alatt, mikor az elszakadt vízoszlop két része a nyomás nagy mérvű növekedése mellett egyesül, a (v) üreg vízzel telik meg. Minthogy az (u) furat aránylag szük, ehhez meglehetősen hosszú idő szükséges, a lökés idejének meghosszabbodása azonban a lökés erejét kisebbíti, tehát a lökést enyhébbé teszi. A vízoszlop elszakadását, tehát vízütés fölléptét a 8. ábrán látható cső- és szelepelrendezéssel teljesen elkerülhetjük. Az (f)és (g) szelepek egyszerű merev rudak útján kényszermozgást előidéző kapcsolatban vannak egymással, tehát együtt mozognak. Mindkét szelep befelé nyílik. Az üreges (b) dugatytyúrúd (d) csöve és a (c) cső (e) csöve akként van elrendezve, hogy a belső cső körül vezetett víz útja az (y) szakasszal legyen hosszabb, mint a belső csőben vezetett vizé. Míg a forgattyú az (A) ponttól a (C) pont felé mozog, a vízoszlop a szelepeket jobbfelé szorítja, a szelepek zárva maradnak és a vízoszlop el nem szakadhat, míg ellenben akkor, mikor a forgattyú a