35833. lajstromszámú szabadalom • Rotációs gép
Megjelent 1906. évi jiinius hó 5-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI Wg^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 35B33. szám. V/d/l. OSZTÁLY. Rotációs gép. HOFFMAN MABVIN VILMOS MÉRNÖK BUFFALÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 szeptember hó 25-ike. Jelen találmány tárgya oly rotációs gépekre vonatkozik, melyeknél egy henger és egy belső mag különböző tengelyek körül, ugyanazon értelemben forognak, a közbe zárt dugattyúkamarákat pedig dugattyúlapok határolják, melyekre közvetlenül hat a hajtóközeg. Jelen találmány szerint a mag egyes részekből tevődik össze, melyek a mag forgásakor egymáshoz közelednek, és egymástól távolodnak ; a dugattyúlapokat pedig oly módon kötjük össze a hengerrel és az egyes magrészekkel, hogy ezáltal a gép szerkezetét lényegesen egyszerűsítjük, teljesítő képességét és hatásfokát növeljük, a súrlódást és kopást ellenben lényegesen csökkentjük. A mellékelt rajzon: az 1. ábra a rotációs gép hosszmetszete; a 2. ábra az 1. ábra 2—2. vonala szerinti keresztmetszet; a 3. ábra a mag három részének perspektivikus képe, mely részeket szemlélhetőség czéljából egymástól eltolva tüntettük föl; a 4. és 5. ábra az 1. ábra 4—4., illetve 5—5 vonalai szerinti metszetek. Az (A) hengerköpenyre (a al) födelek vannak fölerősítve, és az utóbbi üreges (al) födél gőzszekrényül szolgál, maga a henger az alapzat (b) oszlopain vagy más módon ágyazott (B) tengelyen nyugszik, s e tengely körül forog. A henger belsejében van az egyik födéltől a másikig terjedő (C) mag, mely viszont a hengerhez képest excentrikus s álló (ol) tengely körül foroghat. A mag három szektoralaku darabból áll, melyeknek (c) részei egymás mellé sorakozva, a (cl) tengelyen foglalnak helyet. Ezen mágrészek (cl) tengely körül való forgásuk közben egymáshoz közelednek és egymástól távolodnak. Minden egyes magrész továbbá ivszerű (c2) nyúlvánnyal bír, mely a szomszédos magrész egy bemélyített (c3) föliiletén csúszik, miáltal a magrészek közti hézagok zártak maradnak. A gép forgását az idézi elő, hogy a (D) dugattyúlapokra hat a gőz vagy valamely más hajtóközeg, melyet a henger és a mag közé bevezetünk. Ezek a henger falában magerősített, egyik födéltől a másikig terjedő dugattyúlapok az egyes magrészek (E) kivágásaiban ágyazott (f) forgástengelyeken keresztül nyúlnak, úgy hogy a mag együtt forog a hengerrel. E mellett azonban az (f) forgástengelyek, melyekben a dugattyúlapok elcsúszhatnak, lehetővé teszik, hogy a magrészek egymáshoz közeledjenek, illetve egymástól távolodjanak, hogy továbbá a
