35791. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ellenáramnak és vízkeringésnek gőzkazánokban való létesítésére

nál is használhatók, ha a fűtőcsöveket az (a) köpenyek homlokfalain átvezetjük. Üzemben a (c) süvegek egész kiterjedésükben a kazán vízszine alatt vannak. Belül függélyes (b) válaszfalakkal vannak ellátva, melyek a födőn vannak megerősítve és lefelé szabadon lebegnek, míg elül a csőalakú, a mellső végükön (dl)-nél nyitott, lassan emelkedő és elágazó irányban haladó (d) kifúvató csövekkel vannak ellátva. A csövek födője a hátsó végén (bl)-nél hullámos ívalakú, míg egyébként lépcsőzetes. A berendezés működési módja a következő : A gőz a (c) süvegek által megfogatik és az azokban levő vízre nyomást gyakorol, úgy, hogy az más út hiányában a (d) kifúvató csövek felé szoríttatik, illetve előre tolatik. A (b) válaszfalak, és a (bl) ívek elrendezése folytán a víz hullámzó mozgásra kényszeríttetik és ily módon a gőz hatása több helyen és pedig minden egyes válaszfal alatt, illetve minden (bl) ív alatt kihasználtatik, úgy hogy élénk áramlás idéztetik elő. A válaszfalaknak nem kell föltétlenül függélyesnek vagy ívalakuaknak lenniök, hanem más módon, pl. rézsútosan egyenes falakkal vagy görbületben is rendezhetők el. A válaszfalak itt föltüntetett alakja azonban annyiban ajánlatos, hogy a gőzbuborékok folytonos alakváltozását idézi elő és ez által a czélt lényegesen elősegíti. A víz ezen hullámzó mozgása még azon előnnyel jár, hogy a víztömegben a kazán hosszirányában való áramláson kívül a süveg alatt még föl és le irányuló mozgás létesíttetik, mely az (a) köpeny alá is kihat éa ez által a kazánon lerakódó gőzhólyagréteget lesúrolja. Ugyanazon módon és ugyanazon hatással, mint a gőzsüvegen belül, megy végbe a gőzkiömlés a (d) kifúvató csöveken át, mi mellett a (bl) ívek helyettesítik a (b) válaszfalakat. A cső (d2) szélén kiáramló víz továbblökve hat a szabad kazánvízre, mely a cső alul nyitott (dl) részébe betódulni törekszik. Minthogy azonban a süvegből kilökött víz melegebb, tékát könnyebb, mint a szabad kazánvíz, mivel közvetlen tűzhatásnak volt kitéve, nem terjed szét a hidegebb kazánvízben, hanem erélyesen fölfelé tódul és a (dl) csatornában marad. Minthogy azonban ezen csatorna emelkedik, a víz benne tovább folyik és áramképzően hat az alulról a csatornába belépő szabad kazánvízre is, mi mellett az áram energiája az egyidejűleg a süvegből kilépő, szintén a csatornában tovább haladó gőz által támogattatik. A gőznek a vízre gyakorolt hajtó hatása itt is hasonló módon, mint a süvegekben, a födő lépcsőzetes kiképzése által segíttetik elő, a mennyiben ez a gőzbuborékok folytonos alakváltozását idézi elő.'Hogy a párhuzamos visszaáramlásokat elkerüljük, a melyek párhuzamosan kiinduló kifúvató csöveknél képződhetnének, a (d) csövek szétágazóan vannak elrendezve, úgy hogy a rézsútosan előre kiáramló gőz- és víztömegek az egész fölső kazánvizet a kazán teljes szélességében áramlásra kényszerítik. A mint a létesített áram ellenállásra talál, pl. az 5. ábra szerint a hátsó kazánfalnál, a víz mindenekelőtt torlódik és lefelé kitér, végül a víz alsó rétegeiben útját előre folytatja, miáltal a vízben ellenáramlás létesíttetik. Ezen alul visszaáramló ellenáramból egyik süveg a másik után az általa a kipuffogókon kilökött és az üzemben elpárolgott víz pótlására ismét vizet szív be, a mi által gyöngülés áll be, az alsó áram lassanként való fölemésztése mellett, úgy hogy körfolyamának végéhez érve vagy egészen megszűnik, vagy a mennyiben még létezik, ismét fölszáll. Az alsó áramnak ezen gyöngítése által azon előnyt érjük el, hogy az iszapnak a kazán mellső végén, azaz az iszapcső közvetlen közelében kell lerakódnia és ennek folytán könnyen lefújható. Az ilykép képezett áramlásoknál, melyek az 5. ábrában vannak föltüntetve, a kazánvíz teljes hőkiegyenlítése a mellső és hátsó, valamint az alsó és a fölső rész között éretik el. A süvegek száma és elrendezése a kívánt hatás szerint választandó. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés ellenáramnak és vízkeringésnek gőzkazánokban való létesítésére, az által