35746. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szerkezet fűtőberendezésekhez

- 2 expanziócsőben f ekvő (11) rúd útján a fűtőkészülék hőmérsékének ingadozásai által hozatik ismert módon működésbe. A 2. ábrán vázlatosan föltüntetett berendezésnél az egyes (i) fűtőkészülékek membránjait sűrített levegő mozgatja. Az ezen ábrán föltüntetett kiviteli alak működési módja a következő: Az (a) gőzkazánból a gőz egy (b) gépbe áramlik, melynek kipuffogó gőz© fűtőközeg 1 gyanánt használtatik föl s a (c) csövön és i (d) kamrán keresztül a fűtőberendezés (e) fővezetékébe jut. Az (f) mellékvezetéken keresztül, ha szükséges, friss gőz is bocsátható a fővezetékbe. Ez utóbbiból a gőz az egyes (g) elágazásokon át az (i) fűtőkészülékek (k) szabályozó szerkezeteibe lép, melyek az 1. ábrán bemutatott kivitellel bírnak. Minden (4) membrán egyik oldala az (m) cső útján egy (1) termosztáté tal áll összeköttetésben, mely az ismeretes berendezések bármelyikével bírhat s azon térben, melynek hőmérséke szabályozandó, a kívánt helyzetben rendezhető el. Az (1) termosztát az (m) cső és egy másik (n) cső közötti összeköttetést szabályozza, mely a (p) kompresszor által táplált (o) légtartányba vezet. Ha a hőmérsék egy ilyen termosztát közelében a meghatározott magasságot túllépi, akkor az (m) vezeték az (n) vezetékkel összműködően öszszeköttetésbe jut s az illető membrán mögé sűrített levegő áramlik, mely a membránt úgy működteti, hogy a (2) szelep kevesebb, vagy pedig semmi gőzt sem fog bebocsátani. Ha aztán a hőmérsék az (1) termosztát környezetében bizonyos meghatározott érték alá sülyed, akkor a sűrített levegő tartányával való összeköttetés ismét megszakad és a membrán visszatér eredeti helyzetébe, hogy a (2) szelepet újból többé-kevésbbé megnyissa. A föltüntetett berendezésnél a lecsapódott gőzt minden fűtőkészüléktől egy (h) cső szállítja a visszatérő (q) fővezetékbe, mely a kazántelephez legközelebb fekvő fűtőkészüléktől kiindulva, az utolsó készülékig halad s ezen helyen egy (r) csőbe torkol, mely a szelepes (s) szivattyúval áll összekéttetésben. Ez utóbbi a lecsapódott vizet egy (t) kondenzátorba szállítja, melyből a víz az (u) szivattyú által az (a) kazánba vezettetik vissza. A (2) szelepet a (4) membrán segélyével előnyösebben úgy mozgathatjuk, hogy a membránt a berendezés visszatérő vezetékében uralkodó vákuum hatása alá helyezzük. A 3. ábra ilyen berendezést mutat, melynél az (m) csövek a visszatérő (h) vezetékekkel állnak összeköttetésben. A 3. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál az (a) kazán friss gőze a nyomáscsökkentő (v) szelepen át az (e) fővezetékbe jut. Azonban az (m) csövek itt nincsenek sűrített levegő vezetékével, összekötve, hanem a (h) visszatérő vezetékekbe torkolnák, melyek visaont a (q r) visszatérő vezetékekhez vannak kapcsolva, a hol ez utóbbiakban vákuum vagy alacsony nyomás uralkodik. Ezen bered ezésnél, mihelyt az (1) termosztát a hőmérsék csökkenése folytán működésbe lép, a membrán egyik oldala a vákuum hatása alá jut, míg másik oldala a külső levegő felé nyitva van. Ennélfogva a (2) szelep fölemelkedik s a fűtőkészülékekhez több gőz áramlik. Ha ellenben a hőmérsék az (1) termosztát közelében egy meghatározott határt túllép, akkor az (m) és (n) csövek egymástól elzáratnak s a vákuumnak a membránra gyakorolt hatása megszűnik, úgy, hogy a gőzszelep többékevésbbé elzáródik. A 4. ábrán föltüntetett berendezésnél az (n) csövek és (1) termosztátok el vannak hagyva s minden (m) vezeték és a hozzátartozó (h) visszatérő vezeték közé az 5. ábrán látható egyszerű (y) termosztatikai szelep van iktatva. Az (y) szelep nagy kiterjeszkedési együtthatóval bíró anyagból készül. Ezen szelep mindaddig, míg a hőmérsék a fűtőkészülék (hl) kibocsátó csövében alacsony, (x) fészkéről kissé föl van emelve s ennek folytán az (m) és (h) csövek összeköttetésben állnak egymással. A (4) membrán ekkor a visszatérő vezetékben uralkodó vákuum hatása alatt áll, minek következtében a (2) szelep megnyílik.