35745. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés többszörös gépezetegységek elektromótorjai számára

- 6 -kalmazott határoló készülék aránylag kis feszültséggel dolgozik és ennek következtében kisebb annak a valószínűsége, hogy a (41) cséve szigetelése átüttessék. Minthogy továbbá az ezen csévébe táplált árammenynyiség a (114*) ellenállás által szabályozható, a határoló készüléket akként szerkeszthetjük meg, hogy gyenge áramokkal működjön. Előnyös lehet egy ötödik vonatsodronyt alkalmazni azon czélból, hogy a vonat valamennyi szabályozó mechanizmusának megbízható működése biztosíttassék. Amint föl van tüntetve, a szabályozókat működtető összes készülékek az első kocsiról, vagy a használatban levő főkapcsoló kocsijáról ill. egységéről táplálhatok árammal, bár az egyes kocsik ill. egységek motorai saját áramszedőjük és földelésük által közvetlenül láttatnak el árammal. Ha az első kocsi áramszedője és a megfelelő vezető között az érintkezés valamely oknál fogva megszűnik, akkor a szabályozók működtető mechanizmusa beszünteti működését, ha azonban egy ötödik vonatsodronyt alkalmazunk az összes kocsik áramszedőinek egymással való összekötésére) akkor a szabályozók működtető mechanizmusai valamennyi vagy bármely áramszedőtől táplálhatok árammal. Az ötödik sodronyt ezen berendezéssel összeköttetésben a kapcsolásoknak és a szerkezetnek minden nagyobb komplikálása •nélkül alkalmazhatjuk, mivel ehhez csak az szükséges, hogy a (10) sodronyt meghoszszabbítsuk, hogy segélyével, mint vonatvezetékkel az összes egységeket összeköthessük egymással. Ha szükséges, vagy czélszerűnek mutatkozik, a mótor áramköreit akként rendezhetjük el, hogy azokat az elektromágneses úton működtetett kapcsolók alkalmazása nélkül közvetlenül szabályozhassuk az automatikusan működő szabályozódob segélyével. Magától értedődik továbbá, hogy ezen elrendezések bármelyike nemcsak vonatok hajtására szolgáló motorok vezénylésére, hanem más motoros berendezéseknél is alkalmazható. A főkapcsolónak egy egyszerű és kevés költséggel előállítható foganatosítási alakja a 2., 3., 4., 5. és 6. ábrákban van föltüntetve, melynél egy fojtó cséve van alkalmazva az esetleg a kontaktusok megszakításánál föllépő elektromos íreknek a dob bármely forgási irányánál való elfojtására. A négyszögletes harántmetszetű résszel bíró (117) tengelyre (3., 4., 5. és 6. ábrák) a (118 és 119) dobszegmentek vannak rászerelve, melyek a (13) és (116) ill. (96) és (120) kontaktusfölületekkel birnak; a (117) tengelynek egyik vége a (121) szekrénynek egy részében, másik vége a (122) állványban (3. ábra) van ágyazva, mely alkalmas nem mágneses anyagból van készítve. A (121) szekrénynek a (117) tengelynek csapágyul szolgáló része akként van kiképezve, hogy ez a (123) és (124) sarkrészeket (4. ábra) alkotja, melyeket későbben fogunk leírni. A (118) és (119) dobsegmentek között a (117) tengellyel koncentrikusan (12) fojtó cséve (6. ábra) van elrendezve, melynek végei a dobszegmentekkel vannak összekötve, középső pontjai pedig a (11) gyűrűvel van összekapcsolva, mely a (12) fojtó csévét körülfogó (125) szigetelő hengerre van szerelve. A dobszegmentek között, valamint a dobszegment és a sarkrészek között nem vezető anyagból készült (126) korongok (3. ábra) vannak elrendezve, hogy ezen részek között a szikrázás megakadályoztassák. A (121) szekrény fenekére szerelt, szigetelő anyagból készült (127) lemezen a (31) és (14), valamint a (129) és (95) kontaktusbütykök vannak megerősítve, melyek a (118) dobszegment kontaktusfölületeivel ill. a (119) dobszegment kontaktusfölületeivel érintkezhetnek; ezenkívül a (129) kontaktusbütyök van elrendezve, mely a (11) gyűrűn csúszik. A (117) tengelyen a (118) dobszegmens mellett a mágneses anyagból készült (130) rész (4. ábra) van fölerősítve, mely a (131) és (132) sarkrészeket alkotja, melyek a (14) és (31) kontaktusbütykök szomszédságában vannak, midőn a főkapcsoló kezdeti vagy «zérus» állásában van. A (121) szekrénynek (123) és (124) sarkrészei alakjukra nézve megegyeznek a (131) és (132) sarkrészekkel és a (95)