35742. lajstromszámú szabadalom • Kazán magas hőfok mellett való gőzfejlesztésre

. a víz könnyű szétterülését teszi lehetővé, miáltal az összes meleg gyorsan hasznosíttatik, még mielőtt a képződő gőzzel együtt a fölső (16) csősorba belépne, mely — mint említettük — ugyancsak vízszintes csődarabok útján van összekötve (10. ábra). Mindegyik rész két alsó csősora a víz fölvételére szolgál és a kazán főrészét képezi. Ezen két sorban képződik főleg a gőz. Az összekötő csőrészek belső átmérője ezen a helyen a csövek belső átmérőjével egyenlő, miáltal a viz e csöveken és a hozzátartozó összekötő csődarabokban akadálytalanul keringhet. A vizet következőképen vezetjük a kazánba: A víz az alsó csősor legelső csövébe fecskendeztetik be és a szivattyú által kölcsönzött nagy sebességgel szétterül a csövekben, csakis az összeköttetési helyeken találva ellentállásra. A víz (17) beáramlási nyílása, — mint azt a 13. ábra mutatja, — kúposán, illetve fúvókaszerűen van kiképezve, minek folytán a víz a cső tengelyében fecskendeztetik be. A következő (18) rész a két-két következő sor egymás fölött fekvő négy külső csövéből áll (1. 10. és 11. ábrát). Ennek az elrendezésnek az a czélja, hogy ama vízrészecskék, melyek még nincsenek teljesen elgőzösítve, visszatartassanak, amennyiben a gőz az egyik csősorból az összekötő csődarabokon át jut a másik csősorba. Ennek a biztos elérése czéljából, az összekötő csődarabok átmérője valamivel kisebb, mint az összekötendő csöveké. A harmadik és negyedik rész a gőz teljes túlhevítésére szolgál és pedig a harmadik rész a gőzt a III., IV. és V. sorban lévő hat forróbb (19) csőben fogja túlhevíteni akként, hogy a második részből belépő gőz, mely esetleg még el nem gőzösített vízrészecskéket tartalmaz, nagyobb melegnek tétetik ki. A negyedik részben a gőz a tíz fölső (20) csőben hevíttetik túl (10. és 11. ábra). E részhez tartozik a VII. és VIII. sor hat csöve, a VI. sor két csöve és a IX. sor két csöve. Ezen IX. sor külső (21) csöve a következő résszel való összeköttetésre szolgál. A gőznek legnagyobb mérvű túlhevítése és a melegnek a két rész csősoraiban való kiegyenlítése czéljából az összeköttetések akként vannak elrendezve, hogy a gőz ismételten visszavezettetik az alsó csősorokba. A harmadik részben ez a visszavezetés kétszer, a negyedik részben pedig háromszor történik. Világos, hogy a gőz túlhevítésére való ezen két rész összekötő csöveinek átmérői kisebbek kell, hogy legyenek az összekötendő csövek átmérőinél, kivéve ama hoszszabb összekötő csődarabokat, melyek a csöveket a fölső csősorral kötik össze. Ezen összekötő csődarabok ugyanoly átmérővel bírnak, mint a csövek, hogy a gőz keringését ne gátolják. Az ötödik, utolsó (22) rész (10. és 11. ábra), melybe a gőz teljesen túlhevítve vezettetik be, a két fölső sor valamennyi hat csövét foglalja magában, a IX. sorral való összeköttetést pedig a (21) cső létesíti. Ezen utolsó részben a gőz teljesen szabadon kering, végül pedig kiléphet. Ezen rész összekötő csődarabjai könnyebb gőzkeringés czéljából ugyanoly átmérővel bírnak, mint maguk a C3övek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kazán magas hőfok mellett való gőzfejlesztésre, azáltal jellemezve, hogy a csövek a kazánban sakktáblaszerűen vannak elrendezve és egymással köunyen oldható összekötő csődarabokkal összekötve, melyekben a gőz erélyesebb túlhevítés czéljából visszatartható, míg a víz rögtöni elgőzösítés czéljából mindenkor a kazán legmelegebb részébe fecskendeztetik be. 2. Az 1. alatt védett kazán kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az összekötő csődarabok kúpos (14) toldatokkal vannak ellátva, melyek a (6) kanyarcsövek szabad végeire fölhúzva, azokkal (13) csavaranyák segélyével vannak összetartva. (4 rajzlap melléklettel.) MLLAS RTOVINYTJTAMÁO NYOMDÁJA GUMFEGTIH.