35720. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő hadászati célokra
_ 4 -leg megegyeznek és mérőszalagjaik végei segélyével egymással összeköttetésbe lépnek. Ezután a czélpont helyzetére körülbelül merőlegesnek becsült irányban szétmennek, miközben a mérőszalagok lecsavarodnak. Az egyik megfigyelő állva is maradhat, miközben a másik oldalt tovabalad. A két megfigyelő most az előzőleg megállapított hosszúságú bázisvonal két végpontján föláll, az (I) megfigyelő megállapítja ezen bázisvonal pontos irányát és pedig az által, hogy előre és hátralépéssel szögprizmája segélyével a (II) szögprizma irányzéka és a czélpont közti koincidenciát helyreállítani igyekszik. Előzőleg betolt távolságvonalzójának egyik (p) irányzéka ekkor a (II) megfigyelő számára a czélponttal való koincidenciát kell hogy megadja, mikor is a távolságmérés be van fejezve. A vonalzónak ehhez szükséges eltolását a (II) megfigyelő kézmozdulatokkal jelzi. A távolság lemérése közvetlenül a vonalzóról, illetőleg az összehasonlítási skáláról való leolvasással történik. Szükségből való távolságmérésnél, tehát midőn a vonalzó helyett tetszőleges rúd nyer alkalmazást, az összehasonlítási skálán, és pedig ennek normális pontjától kiindulva, a boton megjelölt koincidencia-pontnak az (I) prizmán levő normális irányzóktól való, megbecsült távolságának megfelelő mértékkel előre, illetőleg hátrafelé haladunk és azután a távolságot az alkalmazott bázisvonalnak megtelelő távolságskálán egyszerűen leolvassuk. Az előzőkben ismertetett javított távolságmérő épp úgy mint a szögtükrökkel fölszerelt, a távolság problémájának alább bővebben kifejtett, ismert fölfogásán alapszik. Taktikai tekintetekből a távolság megállapítására szolgáló, a háromszögfölvételhez való fölmérési háromszögnek a mezőn egészen különleges tulajdonságokkal kell bírnia, miután az alkalmazott bázisvonalnak a távolsághoz való viszonya mindig csekély, mindenesetre nem nagyobb, mint 1:10 Ilyen föltétel mellett a bázisvonal két végpontjából a czélponthoz húzott sugaraknak metszése nem történhetik 6°-nál nagyobb szög alatt, sőt inkább valamely, a 0-hoz közelebb esőnek vehető e szög Miután a toleranciák, melyek a tábori távolságmérők czéljainak megfelelően választandók, mindig jelentékenyebbek lesznek, mint azon mathematikai hiba, mely a fölmérési háromszögnek, mint körszektornak definíciójából származik, ennek folytán a formulákba harczszerű távolságmérés esetén a fölmérési háromszög helyett egyszerűen körszektor tehető: Ha a fölmérési háromszög OAZ (14. ábra) a távolságprobléma analytikai vizsgálatára legjobban megfelel a következő, hegyes szögű háromszögek megoldására szolgáló általános egyenlet. Bsínro B sín m =yB... 1 =D-B cos m ~DTB ~D ^ cos m ebből következik, hogy ha y = 1, (m — 90° + 6°) g arc. tang ^ = — — - 2 és gyakorlati használatra [az ívet a sugár ezredrészeiben (úgynevezett vonalakban), a távolságot 100 m-ekben (lépésekben), a bázisvonalat 10 m-ekben (lépésekben) mérve], általános formula gyanánt nyerjük a harczszerű távolságmérésre, hogy 100 _ _ d= DFB z - - - 3 melyben a fölmérési háromszög körszektor gyanánt a bázisvonallal, mint ívvel, mely a parallaxishoz a czélpontban tartozik és a távolság e körszektor sugara gyanánt van definiálva. A formula egyszersmind általános kifejezés a távolságskála készítésére, amennyiben az n-nek több Dh-nak megfefelelő értékei a távolságskálát vonalakban adják meg. Az ismertetett távolságmérőnél a szögprizmák állandó, 89° 25'37.5"-nyi szögöszszege folytán S m = 2 (34'22.5") = 1" 8'45! ', melynek megfelelően : k 4125 arcAm^, 206.260=0.02 vagy nrn = 20 vonal, egy a fölvett bázisvonalnak megfelelő középtávolság, ha ugyanis a czélpont mind-
