35705. lajstromszámú szabadalom • Torpedó

tűkben tartassanak, mielőtt az (a) orr a torpedó (j) főrészére (i)-nél fölcsavar tátik. A (b) iitőrúdnak a (k) töltésből kiálló része vagy ezen rész nagyobb darabja az (a) orr letörésénél leeshetik, vagy a gyújtókészfilék működtetése után szükséges mértékben az (a) orral és a (d) nyomókarokkal együtt oly módon mozoghat el, hogy a (k) töltés robbanhat, a mikor a töltés mellső része a szétrombolandó tárgy közeléig előremozgó tt. Ennek lehetővé tételére a gyújtószerkezet (m) ütőszöge különálló, illetve a(b) rúdtól független darab gyanánt van kiképezve, mi mellett a (b) rúd központosítása végett (n) csappal van ellátva, mely az(m) ütőszögfej furatába nyúlik és oly alakkal bír, faotgy a mikor a .gyújtószerkezet külső vége vagy (b) külső része az (a) orr letörésénél támaszát elveszti, akkor az (n) csap a gyújtószerkezet külső (b) részének leesését nem gátolja. Hogy már most a töltés meggyújtását addig késleltessük, míg a töltés mellső vég© a tárgyhoz a kivánt közelségbe jutott, esetleg egy (o) segédgyújtót alkalmazhatunk, mely az ütőszerkezet által előremozgása alatt meggyújtátik és ez által a tulajdonképeni, azaz a durranógyújtót robbantja, mely a kellő időpontban a töltést robbantja. A föltüntetett kiviteli példánál az (o) segédgyújtó valamely könnyen gyúló lőpor megfelelő elrendezésében áll, mely lőpor a (p) perkussziósüveggel érintkezik; utóbbit mellső végén a (q) fémlemez határolja és tartja. A,(q) fémlemez oly módon van megerősítve, hogy a segédgyújtót bezáró (r) tok vízmentesen elzáratik és az (o) segédgyújtó a szemcsés lőporból álló (s) töltéssel érintkezik, melyet hátsó oldalán a (t) segédütőszög határol. Utóbbi dugattyúszeróeit van kiképezve, mely (u) csőbe illik és rendesen kis, az ütőhatáshoz szükséges távolságban áll a közönséges (w) durranógyújtó (v) fémlemezétől; ezen segédütőszöget (x) perem tartja helyzetében, mely az (u) eső másik végéhez fekszik és oly vékony, hogy az (s) töltés robbanásánál leszakíttatik. Az 1, ábra oly gyújtószerkezetet mutat, melynél a durranógyújtó mecíianikusaíi működtetik, azonban oly berendezést is alkalmazhatunk, melynek segélyével az ütőszerkezetnek a gyújtószerkezet működtetésére 1 végzett hosszirányú mozgása elektromos úton állítható elő. I A 3. ábra az 1. ábrához hasonló berendezéssel ellátott torpedórész hosszrríetsae' tét mutatja, mi mellett azonban a gyájtá| szerkezet külső része a szokásos ütőszög-J gél való kombináció helyett az (1) kontaktuszáróval van ellátva, mely a (b) ütőrúdnak a (c) csúcsoknak hajóba vagy más tárgyba való ütközésénél bekövetkező befelé való mozgása alkalmával két (2) és (3) kontaktussal érintkezésbe jön, mely kontaktusok egyike (2) a (4) szárazelem egyik sarkával van összekötve. A száraz elem másik sarka az (5) platinasodrony j egyik végével van összekötve, mely sod! ronyt kis mennyiségű száraz (6) lőgyapot veszi körül; utóbbi a (p) perkussziósüveggel érintkezik. Az (5) sodrony másik vége a (3) kontaktussal van összekötve. Az ütő, és gyújtószerkezetet az üreges (7) tömb j központosítja, melybe az (n) peczek fogód' zik; a (7) tömb a (8) tömb üregébe van j beillesztve. A (k) töltés mellső részénél I lévő köpenyrészén elrendezett (8) tömbben 1 a durranógyújtó van megerősítve. I A 3. ábra szerinti elrendezésnél a (4) elem az (a) orron belül van elrendezve, azonban az elem máshol, pl. a kupaktérben ' is elrendezhető, vagy a lőgyapot veheti 'i rül, mi mellett megfelelő berendezés alkalmazandó, hogy a töltés nedves lőgya-1 pótja az elemet ne zárhassa röviden, j Az ütő- és gyújtószerkezet szokásos módon, az 1. ábra szerint oly módon rendez-1 hető be, hogy ezen szerkezetet a (f>) esa! varberendezés rendesen működésen kívül tartja és csak akkor jön működésbe, ha a ' torpedó 'előre meghatározott utat megtett. Az ütő- és gyújtószerkezet fogva tartását pl. peczek vagy csap eszközölheti, melyet a torpedónak a szétrombolandó tárgyba 1 való ütközésénél föllépő lökés elnyir. Ezenj kívül a fogva tartást a föltüntetett kiviteli példa értelmében azon ellenállás is biz-