35692. lajstromszámú szabadalom • Betüöntő és betűszedő gép

— 8 -ható (D3) fogasrúd végéhez fekszik. A (D3) fogasi'údalj éppen az (N) rudak fölött vannak elrendezve és (A26) tartók között (A25) csapágyakban vannak ágyazva; az (A26 tartókban a (Dl) tárcsatengely van ágyazvo. Mindegyik fogasrúd (D4) fogazással és (D5) gyűrűvel van ellátva, mely utóbbi a fogasrúd mozgásának határolására ütköző gyanánt szolgál. A fogasrudak máBik végén (D6) gyűrű ül, mely gyűrű és az (A25) csapágy között (Dl2) tekercsrugó van elrendezve, mely mint azt a 7. ábra mutatja, a fogasrudat a 7. ábra értelmében jobbra húzza, mi mellett ezen mozgást az (N) rúdon elrendezett (N13) szögdarab határolja. Mindegyik (D4) fogasrúdba egy-egy a (D7) tengelyen lazán ülő (D8) fogaskerék kapaszkodik és mindegyik fogaskerékre (D9) kilincs van fölerősítve, mely a (D7) tengelyre fölékelt (D10) kilincskerékbe kapaszkodik. A (D7) tengely hátsó végén (Dll) fogaskerék ül (8. ábra), mely a (D) tárcsa kerületének fogazásába kapaszkodik. A (D5) ütközők az (A 25) csapágyaktól különböző távolságokban vannak elrendezve és pedig megfelelően a hozzátartozó (N) rúd útján előállított betűk egységszámának. Ha az (N) rudak egyike eltolatik, hogy egy matriczarúd megfelelő matriczáját a mintával szembe hozza, akkor a (D12) rúgó segélyével a megfelelő (D3) fogasrúd eltolatik és ez által a hozzátartozó (D8) fogaskerék elforgattatik. Az ezen fogaskereken ülő (D9) kilincs és a (D10) kilincskerék segélyével a (D7) tengely megfelelő részforgást kap, mely a (Dll) fogaskerék útján a (D) tárcsára vitetik át, mi mellett a forgás mértéke az (N) rúdtól függ. A (D3) fogasrúd visszamozgatása, — melyet az (N) rúdra helyezett (NI3) szögdarab eszközöl — más részek mozgása nélkül történik, minthogy a (D8) fogaskerék most lazán forog a (D7) tengelyen, mi mellet a (D9) kilincs a (D10) kilincskerék fogain csúszik. A (D) tárcsa a föltüntetett kiviteli alaknál (150) egységbeosztással bír (2. ábra) és nyílással ellátott (A27) mutatóval működik össze. A (D) tárcsa (Dl) tengelyén, továbbá (D2) tekercsrúgó (3. ábra) van elrendezve, mely arra szolgál, hogy a tárcsát kezdeti helyzetébe visszavezesse, mely helyzetbe a tárcsa a (D13) bütyöknek (2. és 3. ábra) az (A26) tartón elrendezett helytálló (A28) ütközőhöz képest való eltolása által hozatik. A tárcsa visszamozgatása a (D7) tengely belső végén elrendezett kerékkapcsolás segélyével történik. A (Dll) fogaskerék (8. ábra) a (D7) tengelyt lazán körülvevő (D14) tokon ül. Utóbbi kúpos üreggel bír, melybe a tengelyen eltolható (D15) tok lép be; utóbbit a (D7) tengelyt körülvevő (D16) rúgó erősen a (D14) tok üregébe szorítja. A (D16) rúgó egyik vége a (D15) tokra és másik vége a tengely végére erősített (D17) tárcsára támaszkodik. A (D15) tokkal egy darabban álló (Dl8) perem segélyével a tokot egy (El) kétkarú emeltyű (1. ábra) egyik karjának (E) toldata hátrahúzhat]? ; az emeltyű másik karja (E2) rúd által olyan módon van az (F) tolattyúval összekötve, hogy az utóbbi előremozgásánál — a mikor az (F) tolattyú egy sort tol a szedőhajóra — a (Dl5) tok hátrahúzatik, úgy hogy a (D) tárcsa eredeti helyzetébe visszatérhet. A (Dl4) tok hosszirányú mozgását (Dl9) perem akadályozza meg, mely a nyitott (A29) csapágy félköralakú hornyába lép be. Az alábbiakban leírt példa ezen berendezés magyarázatára szolgál. Tegyük föl, hogy a sor (103) egységnek megfelelő hosszal bír. Ez esetben a (D) tárcsát oly módon állítjuk be, hogy a (103) számú beosztásvonal a mutató alá kerül, mire a (D13) ütközőt (2. ábra) az (A28) ütközőhöz fektetjük. Az egyes betűk öntésénél és, a szókamrába való helyezésénél, a (D) tárcsa mindenkor a betűk vastagságának megfelelően, bizonyos egységszámmal elforgattatik, úgy hogy a tárcsán minden egyes szó jeleztetik. Miután például hat szó helyeztetett a tárba, a tárcsa annyira elforgattatott, hogy a (22) számú beosztás kerül a mutató alá, ami azt jelenti, hogy a szedendő sorban még (22) egység számára van | hely, úgy hogy a szedő azonnal áttekintheti, | hogy miképen kell a még rendelkezésére álló teret kitöltenie, ami az egyes szavak