35692. lajstromszámú szabadalom • Betüöntő és betűszedő gép

alkalmával föltekercseltetik. Az (13) kilincset (13. ábra) tartó (15) emeltyűt (16) elektromágnes (2. ábra) gerjesztése lendíti ki, melynek horgonya az emeltyű rövidebb karján ül. Az elektromágnes a horgonyt (117) rúgó hatásával ellentétesen vonzza magához, mely rúgó az elektromágnes gerjesztésének megszakításánál a horgonyt visszahúzza. Miután az első szókamra megtöltetett, az (I) tár egy foggal előre húzatik úgy, hogy a következő kamra kerül a mintákkal egy vonalba és a (H) tolattyú most ezen kamrát tölti meg betűkkel. Ha a sor képezé3ére szükséges szavak összeállíttattak, akkor az (I) tár az (110) elektromágnes (2. és 13. ábra) gerjesztése által, az (14) kilincs visszahúzása folytán, szabaddá tétetik és kezdeti helyzetébe visszavezettetik, mire az (A17) szedőhajón (1. ábra) a sor képeztetik. A szedőhajó az (A2) lemez hátsó végének egy részét képezi és az (I) tártól alacsony (A18) fal (1. és 10. ábra) választja el. Az (A18) fal (a3) nyílással (12. ábra) van ellátva, mely az első szókamrával és a betüminták betücsatornájával egy vonalban fekszik. A nyílás nagyságát a kúpfölületekkel ellátott (A32) tolattyúpár szabályozza, melyek a betűknek az (a3) nyíláson való átbocsátására szétnyomatnak és ezután rugók által ismét egymáshoz tolatnak. A szedőhajó hátfalát, mint azt az 1. ábra mutatja, hosszú (A19) lécz képezi, mely (A20) áll ítócsavarok segélyével bármily egységszámra beállítható, hogy a szükséges hasábszélesség vagy oldalszélesség meghatározható legyen. A szedőhajó egyik végét ide és oda mozgó (F) tolattyú zárja el, mely az (A2) lemezen (Pl) borda (10. ábra) segélyével van vezetve. Az (F) tolattyú mellső oldala előtt egy vékony fémlemezből álló, a szűk (a4) hasítékban (9. ábra) fölfelé és lefelé mozgatható (F2) tolattyú (1., 9. és 10. ábra) van elrendezve, mimellett az(F2) tolattyú és az (F) tolattyú mellső fölülete között szabadon hagyott tér a betücsatorna további folytatását képezi. Ezen teret (F3) tolattyú tölti ki, mely az (F) tolattyú mellső fölületébe csúszik és a szavaknak a hajón való előretolásánál egy rúgó hatásával ellentétesen hátratolatik. Miután a (Hll) orr (3. ábra) a (Hl) és (H4) emeltyűk (H6) és (H7) pofája közébeszoríttatott, a (Hl) emeltyű lengetése elegendő, hogy a (H) tolattyú (1. és 3. ábra) a minta betücsatornáján, az ezzel egy vonalban fekvő betükamrán és az (A32) tolattyúk között addig áttolassék, míg vége a szedőhajó (A18) falával egy színbe kerül. Ily módon az első szó az első szókamrából a szedőhajóra tolatik, miáltal az (F3) tolattyú hátratolatik. A (H) tolattyú leferdített vége által, — mely valamivel keskenyebb, mint az (a3) nyílás (12. ábra), — a szó utolsó betűje az (A32) tolattyúk között kitolatik, mire a tolattyúk ismét egymáshoz tolatnak. A tár most hátra mozgattatik, hogy a következő szót megfelelő helyzetbe hozza, mely kellő közzel a most leírt módon az (A32) tolattyúk között a szedőhajóra tolatik és így tovább, míg a sor megtelt. Ezután az (F2) tolattyú lesülyesztetik, míg a szedőhajó aljával egy színben, vagy ennél valámivel mélyebben fekszik, mire az (F) tolattyú annyira előmozgattatik, hogy a megtelt sort a szedőhajón az (F2) tolattyún túl tolja, mire az (F) tolattyú eredeti helyzetébe visszatér. Most az (F2) tolattyú ismét fölmozgattatik és a következő sor számára csatornát képez és így tovább. Az első sorokat a következő sorok tolják tova. A most említett mozgások előállítására függélyesen föl- és lemozgatható (F4) rudat (9. és 11. ábra) rendezünk el, mely az (A) alaplemezen alkalmazott (A21) vezetékben mozog és az (A) alaplemez alatt kinyúlik, hol az (A22) csap körül forgatható (F5) emeltyűvel (3. ábra) csuklós kapcsolatban áll. Az (F5) emeltyű közepe (F6) csapot tart, mely a (C4) görbetárcsának a 4. ábrában föltüntetett hornyába kapaszkodik úgy, hogy a (C4) tárcsa forgása alatt az (F4) rúd emeltetik és sülyesztetik. Az (F8) vezetékben hasonló (F7) tolattyú van elrendezve (9., 10. és 11. ábra), melyet (F9) rúgó fölemelt helyzetben tart. Az (F7) tolattyú fölső vége kiszélesített (F10) fejet