35623. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrostatikai kiválasztásra szolgáló szeparátorok elektromos töltésére
Megjelent 1906. évi május hó 4-án. MAGY. KIR. SZABADALMI W Sm HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 85623. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás elektrostatikai kiválasztásra szolgáló separatorok elektromos töltésére. SCHNELLE FRIGYES OSZKÁR MÉRNÖK M/M FRANKFURTBAN. Bejelentésének napja 1909 szeptember hó 27-ike. Elsőbbsége 1903 deczember 28-ával kezdődik. Érczeknek üzemszerűen foganatosítandó | elektrostatikai kiválasztásánál a gyakorlatban az a hátrány mutatkozik, hogy a szeparatornak elektromos töltéséhez szolgáló eddigi eljárások az ily üzemek kívánalmainak nem felelnek meg. Ezen töltést ugyanis influenzgépek segélyével foganatosították, melyek azonban eltekintve érzékeny szerkezetüktől, tartós üzemre nem alkalmasak, mert feszültségük ellenőrizhetetlen ingadozásoknak van kitéve és mert ezen gépek még szakavatott kezelésnél is bizonyos, nehezen megállapítható okoknál fogva gyakran megtagadják a szolgálatot. A Ruhmkorff-féle szikrainduktor ugyan szintén alkalmas nagy potenciálú statikus elektromosság előállítására, ezen induktor azonban ama tulajdonságánál fogva, hogy a szekundér tekercsben váltakozó poláritásu feszültséget idéz elő, elektrostatikai érczszeparátoroknak töltésére, melyeknél a szeparáló fölületek potenciáljának nagyság és előjel tekintetében állandónak kell maradnia, még kevésbé jöhet tekintetbe. A jelen találmány tárgyát már most elektrostatikai szeparátorok töltésére szolgáló oly eljárás képezi, mely lehetővé teszi, hogy a töltés állapotát állandóvá és a kezelendő anyag természetének megfelelővé tegyük anélkül, hogy e mellett a gerjesztőkészűléknek gondozása ós üzembentartása különös követelmények teljesítését tenné szükségessé. A találmány annak fölismerésén alapszik, hogy a szeparalásra legkedvezőbb, a potenciál előjele és nagysága tekintetében állandó töltésállapotot elektrostatikai szeparátoroknál az által is lehet föntartani, hogy a töltendő részekbe nagyfeszültségű elektromos forrásból rövid időközökben egyenlő potenciálú, kis árammenyiségeket vezetünk, a helyett, hogy az illető részeket valamely nagyfeszültségű egyenáramú forrásnak (influenzgépnek) sarkaival állandó összeköttetésben tartanok. Ezen fölismerés alapján a jelen találmány szerint a szeparáló fölületek töltését egy nagyfeszültségű váltakozóáramú forrásból, pl. nagyfeszültségű transzformátorból eszközöljük, mellyel a váltakozásokkal szinkrón mozgásó átkapcsolok működnek együtt. A szükséges árammennyiségek, minthogy a töltendő részeknek kielégítő szigetelése esetén erősebb kisütések nem fordulnak elő, természetszerűen csak igen csekélyek és azok annál kisebbek lehetnek, mennél gyorsabb egymásutánban jutnak a töltendő részekhez. Minthogy e szerint a transzformátorból számbavehető áramfogyasztás nem történik, a transzformátor táplálására szükségelt primér energia csak kevéssel haladja