35591. lajstromszámú szabadalom • Elektromos tűzjelző vagy ellenőrző berendezés hő iránt érzékeny jeladókkal

2. ábra nyugalmi árammal üzemben tartott, autopyrophon-hálózat kapcsolási sémája | és a 3—5. ábra három más kapcsolási sémája s ugyanily tűzjelző hálózatnak, melynél egy- í ség gyanánt 2—2, illetve 4 jeladóból álló csoport szerepel. A jeladóik, — melyeknek a hőváltozás iránt érzékeny (a) részei ismert módon vannak szerkesztve — mint szokásos pl. egy épület különböző emeleteihez tartozó (I., II ) csoportókba vannak osztva. Az (1) eliőöáramkör a (b) telep -j- sarkátót indul ki az, (I. II ) jelzőcsaportok felé elágazik, a (c) csoportjelentőkön megy át és azután a (d) relais csévéjén a (b) telep sarkához megy. Mindegyik jeladó (e) áramzárójával szemben egy-egy (f) áramzáróhely van kiképezve. A berendezésnek az (I) csoportban ábrázolt foganatosítási alakjánál ezenkívül még egy vagy több áramzáróhely is ki van képezve. Az (f és g) áramzáróhelyek baloldali kontaktusai az (fl, gl) vezetékek útján az elsődáramkör egy (3) pontjával vannak öszszekötve, az (fl) vezetékbe pedig a jelzett módon egy ellenállás van bekapcsolva. A jobboldali kontaktusok, melyek közvetlenül össze lehetnek egymással kapcsolva, az elsődáramkör (4) pontjához kapcsolódnak. A (3 és 4) pontok között tehát két jeladón átmenő áramkör van bekapcsolva, melyek egymás után záródnak és melyek ellenállása az(I) csoportnál különböző. Láthatjuk, hogy az elsődáramkör munkaárammal dolgozik, vagyis mikor az összes jeladók nyugalmi állapotukban vannak, meg van szakítva és a következőkben leírandó egyetlen kivételtől eltekintve, csakis akkor záródik, mikor az egyik jeladó (a hőmérséklet változása vagy a jeladó megsérülése következtében) működésbe jön, miáltal a (d) relais is működésnek indul és a másodáramkört (jelzőáramkört) zárja. Eme jelzőáramkörbe az eddigi elrendezésektől eltérően nemcsak egyetlen jelző (csöngettyű) van bekapcsolva. Mint az az 1. ábrán látható, a (d) relaisnek két (i és j) fegyverzete van, az első a normálállásában (t. i. mikor meghúzva nincs) nem érintkezik az (il) kontaktussal, de érintkezésbe jut evvel, amint a relaisn áram megy át. A másik fegyverzet normál állásában a (jl) kontaktusra fekszik, amint azonban a relaisn áram megy át, a másik (j2) kontaktusra fekszik. Megjegyzendő azonban, hqgy a két fegyverzet fölfüggesztése, illetve terhelése olyan, hogy a (j) fegyverzet elmozdulását erősebb áram idézheti csak elő, mint az (i) fegyverzetét. Ha a (2) jelzőáramkört a (b) telep -(- sarkától figyelemmel kisérjük, azt látjuk, hogy az két ágra oszlik, melyekbe a (h), illetve (k) elektromágnesek vannak kapcsolva és melyek a (jl), illetve (j2) kontaktusoknál végződnek. Mikor a (d) relaisn oly erős áram megy át, hogy az csak az (i) fegyverzetet moz-' gathatja,, de a (j) fegyverzetet nem, a következő áramkör záródik: a (b) telep -f- sarka (2) vezeték, (h) elektromágnes, (jl) kontaktus, (j) fegyverzet, (15) vezeték, (c) fegyverzet, (i) kontaktus, (6) vezeték, (b) telep másik sarka; a (h) elektromágnes (hl) fegyverzetét meghúzza és így egyrészt a két (n és o) kontaktust áthidaló (m) kontaktust hozza a működési helyzetbe, melyben ez a (2) vezetéket és (6) visszavezetést a (h) elektromágnes hatása alatt zárva tartja, másrészt pedig a (hl) fegyverzet — melyet a (7) vezeték a (k) elektromágnes (kl) fegyverzetével köt össze, — a (2) vezeték (p) kontaktusával kapcsolódik. Mikor a (d) relaisn átmenő áram erőssége oly naggyá lesz, hogy a relais a (j) fegyverzetét is meghúzhatja, a következő áramkör záródik: (b) telep -f sarka, (k) elektromágnes, (j2) kontaktus, (j) fegyverzet, (5) összekötő vezeték, (i) fegyverzet, (il) kontaktus, (6) vezeték, (b) telep másik sarka. A (k) elektromágnes gerjed és {kl) fegyverzetét meghúzza. Ha ellenben a (d) relaisn átmenő áram erőssége már kezdetben oly nagy, hogy az a két (i) éa (j) fegyverzetét azonnal meghúzhatja, az áram útja a következő fog lenni: (b) telep -(- sarka, (2) vezeték, (k)