35587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőerőgépeknél a nyomásoknak kitett részek fölhevülésének csökkentésére

gője helyébe friss levegő lép, mely a fentebb leírt folyamatokkal együtt szintén hűti az igénybe vett részeket és falakat. A gép tehát, a leginkább használatos exploziós gépekkel ellentétben, két ütemben működik, amennyiben az égéstermékek kiűzése és a munkalevegő bevezetése a visszatérő dugattyú útjának nagyobb vagy kisebb része alatt (nem pedig a járatirány változásakor), és pedig ugyanazon értelemben megy végbe. Ezáltal, valamint magas munkafeszültségek alkalmazásának lehetősége folytán, különösen kettős működésű kivitelnél, igen csekély méretekhez jutunk. Mivel semmiféle izzó salak sem jön a fémrészekkel érintkezésbe ez utóbbiak beolvadása és elsalakosodása nem lehetséges, úgyszintén beporozódása sem, mivel folytonosan friss levegő fuvatik keresztül. Ennélfogva szilárd tüzelőanyagok is alkalmazhatók, és pedig előnyösen poralakban. A tüzelőanyag bevezetése sűrített levegő segélyével történik, mely vízgőzzel vagy effélével is lehet keverve. A malomban előállított szénpor a (38) csővön keresztül a (39) kamrába jut, melyben egy rézsútos fölső lappal bíró (40) elosztó tolóka a (41) vonórúd közvetítésével a szabályozó által mozdítható el, úgy hogy a (42) csőbe nagyobb vagy kisebb rész, a (43) elvezető csőbe pedig a többi rész jut. így meghatározott mennyiségű szénpor hull a (44) elzáró tolattyú (45) furatába, ha ez utóbbi a (42) cső alatt foglal helyet, ami a kiterjeszkedés időszaka alatt történik meg, miközben a (44) tolattyú zárva van. A (44) tolattyú ugyanis egyidejűleg mozgattatik a (37) kibocsátó tolattyúval, és pedig oly módon, hogy a (45) furat egy (49) cső alatt foglal helyet, mialatt a (37) tolattyú nyitva van, vagyis a tüzelőanyag akkor vezettetik a henger belsejébe, midőn ez utóbbiban nincs túlnyomás. A tüzelőanyagot a (49) csőből beáramló, erősen megsürítat levegő vezeti be, mely azt maga előtt, a (19) szelepen át a tüzelőtérbe hajtja s miközben az illető részeket hűti, fölmelegszik s egyúttal hátrafelé, illetve kifelé záró közeget alkot. Ezen erősen megsűrített levegőt egy szivattyú szállítja, melynek hengerét a (33) kormányrúd fölső része képezi s melynek (37) dugattyúja szilárdan áll. Ez utóbbi a (48) nyomószélepet hordja, melytől a (49) csővezeték egy szélszekrényen és a (21) rugót tartalmazó téren keresztül elágazik. Az (51) szívószelepen a légkörből, vagy czélszerűen egy föl nem tüntetett csővezeték útján a (13) térből levegő szivatik be. A sűrített levegőnek a (18) gyújtócsőbe való vezetése következtében a gyújtócsőben két réteg, nevezetesen egy tüzelőanyagban gazdag alsó, és egy tüzelőanyagban szegény, illetve attól mentes fölső réteg képződik. A tüzelőanyagban szegény réteg a fölhevülésben nem vesz részt, hanem csak megsűrittetik, anélkül, hogy eközben keverednék, amiben a gyújtótérnek hosszához képe3t csekély keresztmetszete lényegesen támogatja. A tüzelőanyagban szegény légréteg tehát a gyújtórúdat, illetve a tüzelőanyag bevezetésére szolgáló dugattyút a túlságos fölhevüléstől megvédi s később kiterjeszkedés útján munkát végez. A 3. ábra oly bebocsátószelepet mutat, melynél a (82) test (9) hézagok hagyásával (azonban kevés érintkezési hellyel) mindkétfelől czélszerűen hőálló (8) falakkal van körülvéve, melyek közé megfelelő módon (pl. minden löketnél) kevéssé meleg, f észül tzéggel bíró gőzök vagy gázok (levegő) vezettetnek, melyek munkát végeznek, az illető részeket hűtik és a forró gázoktól elválasztják. Ugyanígy védetnek meg a csővezeték szelepházának egyoldalú nyomás által igénybe vett többi falai is s ezen védelmet czélszerű (a hővezetés végett) a (83) szeleprúdra is kiterjeszteni, mely kevéssé meleg levegő és efféle bevezetésére szolgál, ámbár ezen rúd nincs egyoldalúan igénybe vége. A falak a szelep járatával egyenlő magasságban nem alkalmazhatók, tehát ott, valamint az erőgép kibocsátó tolattyújánál, az igénybe vett részek csak kevéssé meleg gázok által választatnak el a forró gázoktól. A munkalevegőnek (gőznek, gáznak) egy erősen fölhevített ós egy hűtő, szigetelő részre való elkülönítése következtében minden, lehűlésből eredő hátrányos hőveszteség