35561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium ötvözetek nemesítésére izzítás és gyors lehűtés útján
Megjelent 1906. évi április hó 25-án. MAGY. jJW KIR. SZABADALMI W §M' HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 35561. szám. xil/d. OSZTÁLY. Eljárás alumíniumötvözetek nemesítésére izzítás és gyors lehűtés útján. DR CLAESSEN CONRÁD VEGYÉSZ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 szeptember hó 22-ike. Azon tény, hogy néhány fém bizonyos hőmérsékletekről gyorsan lehűtve technológiai tulajdonságaiban megváltozik, általánosan ismeretes és például az aczéledzésnél kiterjedt alkalmazást talál. Hasonlóképen megkisérlették a gyors lohűtést folyós alumíniumötvözetek öntésére és aluminiumbronzok kezelésére is alkalmazni, — de jelentékenyebb eredmény nélkül. Ebben a tekintetben eddig csupán csak az volt ismeretes, hogy magas réztartalmu aluminiumbronzok gyors lehűtés által lágyabbá válnak. (L. J. Richards, Alumínium 3. kiadás, London, 1896.) E czélból az ilyen bronzokat világos vörös-izzásig hevítették, lassan vörösizzásig le hagyták hűlni és azután vízben hütötték. Beható kísérletek már most oda vezettek, hogy a gyors lehűtési eljárást aluminiumötvözetekre általában alkalmazhatóvá fejlesztettük ki, akképen, hogy egy jellemző, fizikailag jól meghatározható hőmérsékletről alacsonyabb hőmérsékletre való gyors lehűtés által az ötvözet szilárdságát és nyujthatóságát fokozhatjuk. - Az olyan ötvözetnél, mely erős mechanikai megmunkálás által a szilárdságnak egyáltalában elérhető legmagasabb mértékét már elérte, a jelen nemesítő eljárással a nyújthatóság tetemes fokozását érjük el, anélkül, hogy emeli 3tt a szilárdságnak számba vehető csökkenése lépne föl. A jelen nemesítő eljárás megfelelő viszonyait és tartalmát olyan külön esetre alkalmazva fogjuk ismertetni, a mikor aluminiumrézötvözetekről van szó. Természetes, hogy a jelen találmány szerinti eljárás más alumíniumötvözetre is megfelelően alkalmazható. Ha olvasztott aluminiumrézötvözeteket kihűlni hagyunk, miközben időnként hőmérsékletüket megmérjük, akkor azon tipikus merevedési görbéket kapjuk, melyeknek menetét az 1. ábra mutatja olyan alumíniumötvözetre vonatkozólag, mely 10 °/o rezet tartalmaz. Ezen görbe két («) és ((3) törési pontot tüntet föl. Az első törési pont (a = 626° C) megfelel a mindenkor alkalmazott ötvözethez tartozó, a fémek keverési arányaitól függő merevedési hőmérsékletnek; a második jellemező pont (p = 535° C) azt a hőmérsékletet jelzi, melynél a jelen találmány szerint az ötvözet nemesítése a legjobban végbemehet. Ha a p pontok megállapítását különböző réztartalmu aluminiumötvözetekre kiterjesztjük, akkor a 2. ábrában látható képet kap
