35538. lajstromszámú szabadalom • Hűtőgép

térrel közlekedik és melyben a (q) dugattyú működik. Az (o) henger és a (q) dugattyúlöket pályája fölött a szögletes (r) tér van kiképezve, mellyel egy magasságban az ugyancsak szögletes (s) tér van elrendezve, mely a (p) tölcséren át a hengernek a (q) dugattyú alatt fekvő részével közlekedik. Az (r) és (s) terek lyukasztott aczéllemezeket tartalmaznak, melyek egymástól szegecs fejek segélyével pl. 4—6 mm. távolságokban vannak tartva. Mindegyik (r) és (s) tér egy vagy több szívó és nyomó szeleppel van ellátva. A szívószelepek egyike az 1. ábrában (t)-nél látható, míg a nyomó szelepek a 2. ábrában (u)-nál láthatók; természetesen ezen szelepek száma módosítható és szerkezetük és az elérendő czél szemmel tartásával tetszőleges lehet. A (q) dugattyú az (r, s) terekhez csatlakozó (t) szelepeken át levegőt szív be és ezt az (u) szelepeken keresztül váltakozva kinyomja. Ezenkívül a dugattyúnak minden szívó lökete közben bizonyos mennyiségű víz is szivatik be, mely a nyomó löket vége felé az (r) illetve (s) teret teljesen megtölti. Ezen víz bebocsátására az 1. és 6. ábrákban föltüntetett (1) szelepek szolgálnak, melyek előtt a vízvezetéki csövekben a víz befolyásának és következésképen az isothermikus hatás szabályozására egy-egy (v) csap van elrendezve. Ezen elrendezés folytán: 1. A kompresszió tetszőleges hőfok alatt eszközölhető az alkalmazott víz hőfoka és az (a) kompresszort elhagyó komprimált levegő hőfoka között. 2. A dugattyú kerületén levegőveszteségek nem léphetnek föl, mivel a dugattyú mindkét oldalával víz alatt dolgozik. 3. Ugyanez áll a szelepekre nézve is. 4. Holt terek nincsenek, mivel kompresszió közben a fölöslegben lévő víz legutoljára hajtatik ki és ennélfogva az összes holt tereket kitölti; 5. A vesztességek elkerülése következtében nagy nyomásokat alkalmazhatunk és ennek folytán a gép méreteit tetemesen csökkenthetjük. Ezen okoknál fogva a kompresszor szivattyú teljesítménye a lehető legnagyobb. A (c) mótortengely egyik végére a lendkerék, másik végére a hajtásra szolgáló szíjkorong vagy pedig közvetlenül egy mótor forgattyúja van szerelve, hacsak a hajtásra szolgáló mótorhengert a kompresszorhenger hosszában tandem módjára nem rendezzük el. A (b) expandáló készülék ugyanúgy van elrendezve és szerkesztve, mint az (a) kompresszorhenger. Ezen készülék ugyanis az (r, s) terekhez hasonló (w, x) terekkel (2. ábra) van ellátva csakhogy ezekben nem víz, hanem valamely be nem fagyó folyadék kering, melyet az, (f) fagyasztóból a (k) csövön keresztül folyatunk ezen terekbe. A komprimált levegő vezénylésére két (y, z) tengely (1. és 2. ábra) szolgál. Amint a 2. ábrából látható, az (1) tömítő szelenczék ezen tengelyeknél elzárják a (2) nyomó szelepkamrát és a (3) szívó szelepkamrát (1. ábra). Az (y, z) tengelyek a (c) főtengely által a (4, 5) és (6) fogas kerekek (2. ábra) közvetítésével hajtatnak. Amint az 1. ábrából látható a (z) tengely a (7) bebocsátó szelepeket, az (y) tengely pedig a (8) kibocsátó szelepeket (2. ábra) működteti, amikor is ezen működtetés mindegyik (w) és (x) térnél váltakozva történik, amint az a 2. ábrában a (8) kibocsátó szelepek helyzetéből látható. Ezen szelepeknek az említett tengelyek segélyével való működtetése a (9, 10) bütykös korongok (1. és 2. ábrák) közvetítésével történik. A (ll) rúgók (2. ábra) a szelepek gyors záródását okozzák, mely szelepek nagyobb gépeknél tehermentesítve lehetnek. Az egymást követő szivattyúlöketek alatt a (b) hengernek komprimált levegővel való táplálása, valamint az expandálás és a kibocsátás minden löketnél következik be. Épúgy, mint az (a) szivattyúban, úgy a (b) expandáló készülékben is egy folyadékáram kering. Az expandáló készülékben azonban nem víz, hanem valamely be nem