35516. lajstromszámú szabadalom • Gáznyomás szabályozó

" 2 baü levő vízen átvezetve a folyadék fölszíne fölött nyílik a süvegbe. Ha ezen csövön levegőt vagy más gázt szorítunk a süvegbe, akkor a harangra oly nyomás nehezedik, amelynek nagysága olyan vízhenger súlyának felel meg, melynek alapfölülete a harang alapfelülete illetve ennek vízszintes vetülete, nn'g magassága a gáz vízoszlopmagasságban kifejezett nyomásának felel meg, mely gáznyomás a (8) nyomócsövön elrendezett (9) manométeren leolvasható. Ezen nyomásszabályozó előnyei különösen annak önműködő nyomás előidéző szabályozókkal való együtt működésénél tűnnek ki, minthogy gyakran előfordul, hogy a gázgyárból a közös csőhálózatba két vagy több csőszál vezet, melyek elágazásaik révén a gyártól csak nagyobb távolságban egyesülnek. Hogy ezen csőszálak czéljuknak megfelelhessenek, azokba a gázt a gázgyárból oly meghatározott kezdeti nyomással kell szorítani, mely nagyobb a város fogyasztási nyomásánál. Ezen kezdeti nyomás függ a cső belvilágától, hosszától és a gázmennyiségtől. Az ismeretes önműködő nyomásszabályozók alkalmazásánál szükséges, hogy minden csőszál számára, melyet ilyen nyomásszabályozó kiszolgál, külön csőhálózat különíttessék el, minthogy máskülömben az önműködő szabályozók egymást kölcsönösen zavarják. Gáznyomásterheléssel működő szabályozók alkalmazása folytán lehetővé válik a gáznyomásnak kényelmes és önműködő ál- | talános szabályozása még akkor is, ha két vagy több csőszál vezet a gázgyárból a közös csőhálózatba. E czélból az egyik csőszálban egy önműködő szabályozót (főszabályozót) rendezünk el, míg a többi csőszálba olyan szabályozókat építünk be, melyeknek terhelése olyan gáznyomás útján történik, mely a főszabályozó kinevezésétől ered. Ilyen elrendezést egy példaképem foganatosítási alakban a mellékelt rajz 3. ábrája vázlatosan tüntet föl. A város csőhálózatát a gázgyárból pl. három (11, 12, 13) csőszál útján tápláljuk gázzal. A (11) csőszálban az önműködő (A) nyomásszabályozó (főszabályozó) van elrendezve, míg a (12, 13) csószálakba egy-egy gáznyomásterhelés útján működő (B) és (C) szabályozó (segédszabályozó) van beiktatva, melyek (14,15) tolattyúk segélyével üzemen kívül helyezhetők. Ha az (A) szabályozó egyedül van üzemben és a (14, 15) tolattyúk zárva vannak, akkor nagy mértékű gázfogyasztás időszakában a (14, 15) tolattyúk előtt a manométerek minimális pl. 35 mm.-es nyomást fognak mutatni, míg az (A) főszabályozó pl. 65 mm.-es kezdeti nyomást ad, ami annak a jele, hogy a (12, 13) csőszálakon át nem jut gáz a városba. Ha azonban a gázt a (12, 13) csőszálakon is a városba akarjuk vezetni, akkor szükséges, hogy a gázt a (B) és (C) szabályozók útján a 35 mm.-nél nagyobb nyomással adjuk tovább; a (B) és (C) szabályozóknak azonban, ha azt akarjuk, hogy a főszabályozó, mely a nyomást önműködően szabályozza, helyesen és zavar nélkül működjön, a nyomás előidézése tekintetében egészen < az (A) főszabályozóhoz kell alkalmazkodniok, vagyis a nyomást növel niök kell, ha a főszabályozó nagyobb nyomást szolgáltat és a nyomást csökkenteniök kell, ha a főszabályozó kisebb nyomást ad. Ezt gáznyomás terheléssel működő szabályozók segélyével érjük el, melyek a nyomást a 3. ábra szerint elrendezett (8) csövön át kapják. Tehát csupán a (8) csövet, mely a nyomóközeget a nyomásszabályozóhoz vezeti, kell a gáz-I csövet közvetlenül az önműködő nyomáselőidéző szabályozóból való kilépési helyen összekötni. Ekkor azután módunkban van, a (B, C) segédszabályozók nyomását az (A) főszabályozó nyomásával egyenlővé tenni, vagy azt bizonyos értékkel magasabbra vagy alacsonyabbra szabni. Ha a segédszabályozó nyomásának pl. állandóan 10 mm.-rel nagyobbnak kell lennie, akkor a harangot a süveg zárása előtt oly súllyal terheljük, mely 10 mm. nyomást ad. Ha más esetben a segédszabályozó nyomásának a főszabályozó nyomásánál kisebbnek kell lennie, akkor a harang fölhajtását a nyomáskülömbségnek megfelelően nagyobbítjuk. Ilyen gáznyomásszabályozók alkalmazásá-