35469. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő műszer

(c—c) czélzónyelvek helyzete a léptéken közvetlenül a meghatározandó tárgy távolságát jelezze, mikor minden számítás fölöslegessé válik. Az 5. ábrán elől- és a 6. ábrán fölülnézetben látható foganatosítási alak az előbb leírttól annyiban tér el, hogy a műszer átfordítása fölösleges, ezenkívül pedig ezt a műszert a távolfekvő tárgy megmérésére is lehet használni. Ez a műszer egy (1) asztallapra van szerelve, mely fölött az (m) lábakon a (b) diopter (n) vezetéke van kiképezve. Eme vezeték legelőnyösebben méterbeosztással van ellátva, úgy hogy a vezetéke maga szolgál (x—x) alapvonalul és az (A" B'') pontok egymástól való távolságának meghatározására. A (c c) czélzónyelvek közül az egyik mozdulatlanul, a másik pedig egy (s) vezető sinen vezetett (r) szán útján eltolhatóan van az (1) asztallap fölött és az (n) vezeték alatt elrendezett (o) asztallapra szerelve, az (r) szán mozgatására különböző szerkezetet lehet használni, a rajz szerint erre a ezélra egy (sl) fogasrúd és (s2) fogaskerék szolgál, utóbbit az (u) kézi kerék segélyével lehet forgatni. Ha az(u)kézi kerék segélyével a szánt eltoljuk, ez a(v)hajtórúd útján a (vl) mutatót, vagy a (w) peczek útján a (wl) mutatót mozgatja, mely a (z) lépték fölött mozog és abban az esetben, mikor a (c—c) nyelvek közé befogott hosszúság egy bizonyos adott hosszúság, pl. egy méter, a (z) léptéken közvetlenül jelzi az (A—B) vonal távolságát a (d) nézőkétől, illetve az (x—x) alapvonaltól. Hogy a (c—c) nyelvek közé kényelmesen lehessen egy bizonyos adott hosszúságot befogni, a (cl cl) segédnyelvek vannak alkalmazva, melyeket az (o) asztallapon alkalmazott (q q) talpakra szerelt (rl) rúdon lehet eltolni. Eme (cl cl) nyelvek ugyanabban a függélyes síkban vannak elrendezve, mint a (c c) nyelvek, a (d) nézőke útján a (cl cl) nyelveken át ama tárgynak két könnyen megkülönböztethető pontja felé irányozunk, miáltal eme két pont perspektivikusan megrövidült távolságát kapjuk meg az (rl) rúdon. Ugyanennek a két pontnak valóságos távolságát a (b) diopter útján is meghatározzuk, azután mechanikus úton vagy szerkesztés által ismert módon meghatározzuk, hogy az adott, de egyelőre ismeretlen távolságnál mennyire rövidül meg perspetivikusan a (z) lépték szerkesztésénél alapul vett bosszúság, minek megtörténte után a két (c c) nyelvet úgy állítjuk be, hogy távolságuk eme hosszúsággal legyen egyenlő és az ismeretlen távolságot a (z) léptéken a (vl) vagy (wl) mutató segélyével leolvassuk. Természetes, hogy vagy a (vl) vagy a (wl) mutató van alkalmazva, a rajzon csak az ábrák számának csökkentésére ábrázoltuk mindkét mutatót. A (z) léptéket számítás vagy próbálgatás útján állítjuk elő. A távolfekvő tárgy fölmérését ezután a (cl (cl) nyelvek és az (y) hüvelybe dugott (yl) függélyes rúd útján végezzük, hogy pedig a műszer szállítását megkönynyíthessük, a (q q) talpak, (c c) nyelvek és az (y) hüvely vízszintes tengely körül forgathatóan vannak szerelve, az (rl) rúd pedig a (q) talpak megfelelő hornyaiba helyezhető be. A leírt műszer alapelvének érintése nélkül igen sokféleképen módosítható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távolságmérő műszer, jellemezve egy megfelelő lépték fölött önmagával párhuzamosan vezetett diopter ós egy nézőkével együtt működő, egymáshoz közelíthető és egymástól távolítható két czélzó nyelv által, mely nyelveknek egymástól vagy a nézőkétől való távolsága a meghatározandó távolságot közvetlenül jelzi, ha a czélzónyelvek közé a diopter segélyével kitűzött, meghatározott hoszszúságot fogunk be. 2. Az 1. alatt védett műszer egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a diopter vezetékét képező hosszú szekrény és a szekrényben eltolhatóan szerelt, a szekrény födelének egymáBfelé hajló hasítékain átnyúló, rugalmas czélzónyelvek által, mely czélzónyelveknek a nézőkétől való távolsága közvetlenül a tárgy távolságát adja meg. 3. Az 1. alatt védett műszer egy foganato-