35463. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű

— 2 — szemben fekvő pontjaira fekszenek. A (14, 15) fogaskoszorúknak (22) spirálfogai van­niak (4., 5. és 6. ábra), mindegyik fogasko­szorú pedig kissé kúpos. A (22) fogak pon­tosan logarithmusos spirálvonalak, melyek görbülete nem lényeges és változó lehet. A fogak hajlásszögét vagy görbületét ak- j ként kell megválasztani, hogy azok a haj tó­tengelyre kisebb-nagyobb tengelyirányos nyomást gyakoroljanak. A (12 13) kúpkerekeik fogai szokásos mó­don vannak kiképezve, úgy hogy a (22) fo­gakkal pontosan kapcsolódnak1 . A fogak eme kiképezésük miatt pontosan együttmű­ködnek és azok egymáshoz hajló elrende­zése miatt az egymást követő fogak be­kapcsolódása f olytonos fog lenni és a hajtó­mű tényleg zajtalanul fog járni. Minthogy a hajtótengely átlósan van a két fogaskoszorúhoz viszonyítva elrendezve, ia két fogaskerék pedig eme két koszorúba teljesen ellentétes módon kapcsolódik be, a fogaskereket és a fogaskoszorút szétvá­lasztani törekvő nyomást a másik fogaske­rék és fogaskoszorú között föllépő nyomás ellensúlyozza, még pedig mindaddig, míg a tengely oldalirányú elmozdulását az ágya­zás meggátolja. Ha a két fogaskerék és fogaskoszorú kölcsönös bekapcsolódását megvizsgáljuk, világos, hogy a hajtóten­gelyre az egyik fogaskoszorúnak spirál­fogai által gyakorolt nyomást a másik fo­gaskoszorú fogai által gyakorolt nyomás megszünteti. Ha a szerkezetben vagy a fog hézagokban szabálytalanságok vannak, eme szabálytalanságok hatását önműködően ki­küszöböli az, hogy a tengely és a fogaske­rekek tengelyirányában a kellő oldal felé eltolódnak, tekintet nélkül arra, hogy a két fogaskerék a tengellyel mereven össze van kötve, vagyis ha pl. az egyik fogaskoszorú egyik fogának hátsó vége az előző fog megfelelő végétől túlságos távol van, a fo­gaskeréknek a fogaskoszorúhoz viszonyított i tengelyirányos elmozdulása a fogaskerék és fogaskoszorú fogait a kellő viszonyla­gos helyzetbe állítja be, minthogy a fogas­kerekek fogai a tengelyhez viszonyított, ferdén vannak elrendezve. Minthogy a ten­gely szándékosan akként van ágyazva, hogy • tengelyirányban bizonyos elmozdulást vé­gezhessen, az áttevés fogközeinek minden szabálytalanságát a tengely eltolódásánál kiegyenlítheti és a hajtótengely az erőt a két fogaskerék útján egyenletesen viheti át. Világos, hogy ez igen fontos, oly szer­kezetnél, melynél a két tengely egymással mereven van kapcsolva, mert a fogaskere­keket a gyakorlatban teljesen azonosan ki­képezni soha sem sikerült. A fogaskerekek ily eltolódása a tengelynek némi eltolódá­sát idézi elő az elméletileg helyes állásá­ból, de ez lényegtelen, mert üzemközben amúgy is szükséges bizonyos mozgástér, mely a föntebb jelzett eltolódást minden nehézség nélkül megengedi. SzABA.DA.LMl IGÉNYEK. 1. Hajtómű, az által jellemezve, hogy két, közös tengelyre ékelt fogaskerék két foigasgyűrűbe fogódzik, még pedig a gyűrűk két átlósan szembe fekvő pont­jain és hogy a fogaskerekek és gyűrűk i fogai spirálvonalalakúak. 2. Az 1. alatt védett hajtómű egy fogana­tosítási alakja, az által jellemezve, hogy a spirálfogú fogaskerekek fogai ellen­tétes hajlásúak, úgy hogy a tengelyre a fogaskerekek és gyűrűk egymásba fo­gódzásánál ható nyomásokat a másik párnál föllépő nyomások egyensúlyoz­zák. 3. Az 1. alatt védett hajtómű egy foga­natosítási alakja, az által jellemezve, hogy a spirálalakú fogakkal bíró fogas­kerekek tengelye, tengelyirányban némi­leg eltolódhatóan és átlósan van a ten­í gelyükön el nem tolódó fogasgyűrűk kö-i i zött elrendezve. (i rajzlap melléklettel.) VALLAS RÉUVftMlTtlSáaiO HTOHDllji BUDA*BftTS»

Next

/
Oldalképek
Tartalom