35444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hydrogen előállítására
történhetik, mivel a keverékben foglalt többi gázok vízben majdnem oldhatatlanok. Előnyös a gázkeveréket körülbelül 4 légköri nyomásra sűríteni és extraháló készüléken, szembe folyó víz ellenében keresztülvezetni, amint ez pl. az 1904. évi 14333. számú angol szabadalomban van leírva. Az oldhatatlan gázok, metán stb. gazométerbe, a víz pedig egy elkülönítőkészülékbe vezettetik, melyben a nyomás megszüntetésével a szénsav fölszabadul és tetszőleges módon gyűjthető össze és értékesíthető, míg a mosóvíz folytonosan áz extrahálókészüléken vezettetik keresztül. Ahelyett, hogy a reakciót a föntemlített tokig hajtanok, adott pontban megakaszthatjuk úgy, hogy oly keveréket állítunk elő, mely a szénoxydot és hydrogént oly arányban tartalmazza, hogy a keverék metán előállítására alkalmas a CO 3Ha = CH4 + H2 0 vagy C02 + 4H2 = CH, + 2Ha O reakciók alapján és az 1902 évi 12461. sz. angol és 335120. sz. franczia szabadalmakban leírt eljárások segélyével, mimellett a keverékben levő szénsav a gáznak a fém főtt való elvezetése előtt vagy után távolítható el. Ha az alább jelzett összetételű vízgázból indulunk ki, a fönti eredményt a szénoxydnak részben széndioxyddá való átalakítása és a keveréknek megfelelő módon való szétválasztása által érjük el, pl. a következő módon: Hj 52% 52 17 69 Ha ^ CO ... ... 40% 23 23 CO tér-C02 ... ... 4% 17 4 21 C03 f fogat Tisztátalanság 4% 4 4 tisztát!. J A baloldali oszlop a gázkeverék összetételét a reakció előtt, a jobboldali oszlop pedig a szénoxydnak részben szénsavvá való oxydálása után való összetételt mutatja. A szénsav és a többi tisztátalanság a fönt leírt módon távolítható el a keverékből. A föntiekben leírtuk az előnyöket, melyek abból erednek, hogy egy ipari gáz előállításánál a reakciókeverékben hydrogénfölösleget használunk és a föntemlített szabadalmakban az így nyert hydrogén és metán keverékének ipari és kereskedelmi értéke s ki volt emelve. Természetes, hogy a fönt leírt két reakció hydrogén és szénoxyd keverékének tetszőleges arányú előállítására is szolgálhat, amidőn is a keverékben foglalt tisztátlanságokat gondos mosással eltávolíthatjuk. Természetes az is, hogy a fönt leírt első reakcióval nyert hydrogén keverhető a metánnál, melyet a nickel és a második reakció termékeinek egymásra való hatásából állítunk elő, valamint magától értetődik, hogy az első reakcióval előállított hydrogén és szénsav a második reakció termékeivel keverhető, mielőtt a keveréket a nickel fölött elvezetnék, hogy a már említett ipari gázt előállítsuk és a szénsavat akár a reakció előtt, akár pedig a uickelkamrában való reakció után tetszőleges eljárással eltávolíthatjuk. Lehetséges még a fönt leírt eljárásokkal előállított szénsavak a hydrogénnel együtt metán előállítására kezelni úgy, amint ez a föntemlített szabadalmakban van ismertetve. Természetesen a vízgáznak szénoxydtartalmát centifugálás vagy diffusió segélyével részben eltávolíthatjuk úgy, hogy csupán oly mennyiségű szénoxydot hagyunk a gázban, mely a hyrogénnek vagy szénoxydnak oly arányban való előállítását teszi lehetővé, mely arány a metán előállítására alkalmas, míg a szénoxydnak többi részét megtisztítjuk ós fűtésre használjuk fel. Ezt mutatja pl. a következő táblázat: ÍH2 ... ... 52 52ifi Q rész metán elő-Ezen össze- CO ... 40 <17$ állítására tételű víz- <„n |23} [tisltátr 6 2^31 rész fűtésre Ugyanezen, a centrifugális erő vagy diffúzió segélyével történő szétválasztás a fönt jelzett első reakcióval átalakított vízgázra is alkalmazhatjuk, oly módon, hogy csupán oly mennyiségű szénsavat hagyunk a keverékben, mely a metán előállítására irányuló reakcióhoz elegendő. A többi szénsavat összegyűjtjük és melléktermék gyanánt hasznosítjuk. Például : H, 65,22 65,22 ( (16,805)81,525 metán előállítására CO, ... 31,89 fl&>585Í18,475 melléktermék tisztátl. 2,89 2,89 )
