35373. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő tüzelés

Megjelent 1906. évi április hó lO-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 35378. szám. V/e2. OSZTÁLYFüstemésztő tüzelés. WOOLLEY HYRÜM SMITH BÁNYAMÉRNÖK PÁRISBAN ÉS HUBBARD HENRY MÉRNÖK PITTSBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 julius hó 12-ike. Jelen találmány füstemésztő tüzelésre vonatkozik, mely lehető tökéletes elégetés biztosítására az égési levegő kellő hozzávezetésével bír és melynél az égési levegő az égéstermékekkel bensően kevertetik. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány értelmében szerkesztett tüzelés függélyes hosszmetszete; a 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala szerinti keresztmetszete és a 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala szerinti vízszintes metszete. Az ábrákban (1) a tüzelőteret, (2) a rostélyt és (3) a hamúszekrényt jelöli. Középen, a tüzelőtér hátsó (4) falában függélyesen álló (5) nyílás van elrendezve, melynek oldalfalai,* mint a rajz mutatja, mindkét oldalon le vannak ferdítve, úgy hogy a nyílás a tüzelés mellső részéről a hátsó rész felé keskenyedik és azután ismét kiszélesedik. A (4) fal mögött (6) tűzhídfal van elrendezve, mely középen, tehát az (5) nyílással szemben, kiálló (7) résszel bír; utóbbit oldalt két ferde (8) fölület és fölül a (9) ferde fölület (1. ábra) határolja. A különállóan elrendezett (4) és (6) falak között (10) utánégetőkamra van kiképezve, mely a (4) fal alsó részében alkalmazott (11) nyíláson át hozzáférhető, hogy belőle a hamút eltávolíthassuk. A (6) fal és ennek kiálló (7) része függélyes (12) csatornát zár be, melyből a ferde (8) oldalak (13) nyílásain át a még el nem égett termékek utánégetésére meleg levegő léphet a (10) kamrába. A tüzelőteret, a rajz értelmében a (14) hosszfal két részre osztja, mely fal (15) csatornával bír; utóbbi arra szolgál, hogy meleg levegőt vezessen az (5) nyíláshoz. Ezen levegő a mellső oldalon alkalmazott (16) nyíláson át (2. ábra) a (3) hamúszekrényből lép be a (15) csatornába és ennek hátsó végén az (5) nyílás felé kiáramlik. Magától értetődik, hogy nem okvetlenül szükséges a tüzelőteret két részre osztani, azonban ezen elrendezés ajánlatos. Hogy két részre osztott tüzelőtérrel legjobb hatást érhessünk el, a tüzelőanyagot fölváltva adagoljuk az egyik és a másik tüzelőtérbe. Ily módon a két tüzelőanyagréteg egyikét mindenkor izzásban tarthatjuk. A friss és az izzó tüzelőanyagrétegből elvonuló termékek a szűkített (5) nyíláson haladnak át és e mellett bizonyos mértékben egymással, valamint a (15) csatornából kilépő levegővel keverődnek. Ennek kc-