35372. lajstromszámú szabadalom • A füstvezetékben, ill. kéményben elhelyezett túlhevítő hajtókazánokhoz

Megjelent 1906. évi április hó lO-én. MAGY. SZABADALMI Km. H1YATAL SZABADALMI LEIRAS 85872. szám. V/e/2. OSZTÁLY. A füst vezet ékben, illetve kéményben elhelyezett túlhevítő hajókazánokhoz. SCHMIDT VILMOS MAGÁNMÉRNÖK WILHELMSHÖHEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 augusztus hó 24-ike. Hajókazánoknál a füstgázokkal fűtött túlhevítőt csakis a füstvezetékbe, illetve az ehhez csatlakozó kéménybe lehet beépíteni, mert más hely rendelkezésre nem áll. Minthogy azonban a hajókazánok huzata amúgy is csekély, a túlhevítőnek a füstgázok mozgását csak igen kis mértékben szabad akadályoznia. Tapasztalás igazolja, hogy a füstgázok mozgásirányára merőlegesen fekvő túlhevítő a füstgázok mozgását oly mértékben akadályozza, hogy a gőz túlhevítéséből származó előnyöket a csökkentett égésből származó hátrányok teljesen ellensúlyozzák. A füstgázok mozgásirányában elhelyezett túlhevítő a gázok mozgását sokkal kevésbbé akadályozza és a kürtő keresztmetszetét is kevésbbé csökkenti, mint az erre a helyzetre merőlegesen fekvő túlhevítő, ezenkívül az ily túlhevítő annyiban is előnyös, hogy kevesebb szállóhamút fog föl, tehát könnyebben tisztítható, továbbá hogy főrészei jól hozzáférhetők és könnyen kiválthatók, minthogy a túlhevítő csövek oly gyűjtőszekrényekbe vannak befogva, melyek a kéményen vagy füstszekrényen kívül fekszenek. Ily füstgázokkal fűtött túlhevítő egy foganatosítási alakja látható a csatolt rajzokon, a túlhevítő csövei az (a al a2 a3) és (b bl b2 b3) pontok között a füstgázok áramlási irányában vannak elhelyezve. Hogy a csövek egymással párhuzamosan vagy lánczolatosan vannak-e kapcsolva, az a találmány szempontjából mellékes. A nedves gőz az (o) csövön jut a túlhevítőbe és az (a) pontnál kezdenek a füstgázokkal érintkezni, a (b) pontig a természetesen többszörösen alkalmazott csövön a füstgázokkal párhuzamosan megy azután irányt változtatni és (bl)-től ellenáramban megy tovább az (al) pontig. Itt a (k) kamrába jut, honnan az (a2 b2) szakaszon a füstgázokkal párhuzamosan, a (b3 a3) szakaszon pedig ellenáramban áramol tovább, míg a (kl) kamrába nem jut, honnan az (ol) csövön távozik. A túlhevítőcsövek megfelelő, a kémény külső oldalán fölerősített (k kl) kamrákba vannak befogva, könnyen tömíthetők, kiszerelhetők és megújíthatók. Természetes, hogy az elrendezést egyszerűsíthetjük, vagy pedig a gőzt nem négyszeresen, hanem három-, két- vagy egyszeresen vezethetjük. Egyszeres gőzvezetésnél pl. a gőz bevezetése ugyancsak az (o) csövön történnék, az egymással párhuzamosan és többszörösen alkalmazott csöveken a gőzt a füstgázokkal párhuzamosan vezethetjük