35360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hajtóképes és habtartó melegen kierjesztett, könnyű sör előállítására

rfien kezdetét, ha az erjedő sör az erjedés legmagasabb fokát érte el és azt akkor szüntetjük be, araikor a hőmérséklet sülyedni kezd, azaz, amint a gáznyomás az erjesztő edényen belül megszűnik emelkedni, ha a sűrítő működése időnkint beszüntettetik. Ezen eljárás a gyorsabb munkafolyamattal azon hatást egyesíti, hogy jobb, azaz jobban erjesztett, tisztább ízű és tartósabb sört érünk el; az élesztőseprő erősebb és bakteriamentesebb és a külön tiszta élesztő kultúra termékeivel gyakorlatilag fölér. Ha lehetőleg savmentes, tehát enyhe ízű sört kívánunk előállítani, akkor ajánlatos a sörlébe sterilizált levegőt bocsátani és azt a közönséges levegő teljes távoltartása mellett erjeszteni. Minthogy azonban leginkább közepes tejsavtartalmú sörök kívántatnak rendes kimérésre, ily sörök számára a nyitott, önmagát szellőző erjesztés ajánlatos az erjesztő térnek mérsékelt, körülbelül 5° C-ra való hűtése mellett. További előny az, hogy a telítés és az azután következő utóhűtés csak akkor eszközöltetik, ha a sör már szűrve van, amenynyiben ezáltal a sör ízének általánosan ismert befolyásolása, mely nem illő ízanyagok kiválasztása által idéztetik elő, megakadályoztatik. A termék tehát a gondosan dugaszolt, nem szűrt, de teljesen derített ászoksör jellegével bír, mely pontosan az érlelés befejeztekor húzatott le. Az erősebb befőzött, jól komiózott és esetleg aromatikusan erjedő élesztővel kitett és körülbelül 15° C-nál erjedő sörből nyert aromatikus, illetve gazdag aethertartalmú erjesztőgázokkal való telítés által átlag tízszeres mennyiség csekélyebb értékű főzet nemesíthető, mert egy ily főzetből átlag a tízszeres gázmennyiséget lehet elvonni, mint amely saját telítéséhez megkívántatik. Oly söröknél, melyeknek észrevehető komlóaromát kell fejleszteni, ez vagy az által érjük el, hogy az erjesztőgázok nyerése czéljából nyomás alatt erjedő sörhöz aromatikus komlót keverünk, vagy pedig az által, hogy a már komprimált erjesztőgázokat száraz komlón engedjük átáramlani, miközben annak aromatikus alkatrészeit fölveszik. Ily sörök nagy aroma által tűnnek ki, ellentétben a közönséges termékkel, melynél a komló aromája a főzési folyamat alatt legtöbbször elvész, míg nyers komlónak magához a sörhöz való hozzáadása azt gyakran zavarossá teszi és infektiót okozhat. Az erjesztő gázokra káros befolyású fölmelegedés megakadályozása czéljából a gázokhoz a sűrítőben lehetőleg hideg, azaz közel a fagypontig hűtött, a sör ízét nem befolyásoló folyadék kevertetik, még pedig úgy, hogy ezen hűtő folyadék a kompreszszióból származó meleget az erjesztőgázokra nézve ártalmatlanná teszi; ezen hűtőfolyadék a gázoktól az utóhűtés előtt ismét elválasztatik. A komprimált gázok hőmérsékletének szabályozása czéljából a gáztartályok leginkább független hűtéssel bíró külön helyiségekben rendeztetnek el, úgy hogy az erjedési hőmérséklet pontosan a szükséglethez alkalmazható. A lehúzásnál föllépő ellennyomás legyőzésére egy második sörnyomó szivattyút iktatunk a telítő és a telített sör számára való második utóhútő közé. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás sör és a hasonló italok előállítására, az által jellemezve, hogy az erjesztést már kútvízhőmérséklet mellett megkezdjük, annak melegebb folyamatát hűtéssel észrevehetően nem akadályozzuk és csak akkor hűtünk és pedig közelítően a raktárpincze hőfokra, ha a maltóztartalom meleg végerjedése gyakorlatilag már eléretett, a sört ezután derítés czéljából raktározzuk és a most gyengén szénsavtartalmú termékhez a meleg erjedésből vett, azután szintén hűtött erjesztő gázokat kívánt nyomás mellett hozzáadjuk, hogy a habot és hajtóképességét megtartsa. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy az erjesztő gázok levonása csak az erjedés legmagasabb fokánál és az erjesztési hőfok sülyedése előtt eszközöltetik, úgy