35360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hajtóképes és habtartó melegen kierjesztett, könnyű sör előállítására

Megjelent 1906. évi április hó 10-éii. MAGY. gAj* KIR. SZABADALMI wSot HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 35860. szám. IV/a. OSZTÁLYEljárás hajtóképes és habtartó, melegen kierjesztett, könnyű sör előállítására. WITTEMANN F. JAKAB GYÁROS NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 augusztus hó 26-ika. Eddig hajtóképes és habtartó sör erjedé- , sénél, hogy ne nyerjünk szénsavban szegény sört, a főerjedést mindig rendkívül alacsony hőmérséknél, azaz körülbelül 5—8° ; C kezdtük és a folyamatot megakasztottuk a hőmérsékletnek (körülbelül 10—12° C-on) való megtartása által, melyet lassú lehűtés raktározási hőfokig követett, mimellett nemcsak hideg, hanem túlnyomás által is megakasztott utóerjedés a szénsavval nyomás mellett való telítést eredményezte. Ennek folyománya, hogy a maltóz végeierjedése ritkán éretik el és a konzumban való ingadozások az italoknak adott raktár-, illetve erjedési tartamban okoznak ingadozásokat, minthogy az erjedést az mindig előreláthatóan leghosszabb raktártartamra kell számítani, mely alatt utóerjedés történik. Ily módon sokszor nem kész italok jutnak kimérésre, melyek leginkább derítő szerek és antiseptikus anyagok fölhasználásával mesterségesen deríttetnek és csak ideig-óráig tétetnek «tartóssá». Azon néha alkalmazott eljárás, mely szerint fanyarul erjedt sörhöz ép erjedésbe lépett sörlé vagy czukorinfuzió által utóerjedést létesítünk, állandóan sülyedő hőmérséklet mellett, hogy ezzel hajtóképességet és a hab állandóságát érjük el, annyi , hátránnyal van összekötve, hogy csak mint szükségeszköz tekinthető. Az eddigiekkel szemben az uj eljárás ; szerint az erjedési folyamat természetesebb módon megy végbe az erjedés már körülbelül 10° C-nál megkezdetik és nem akasztatik meg, a hűtés pedig csak akkor foganatosíttatik, ha a végerjedési fok gyakorlatilag már eléretett míg az így érlelt sörhöz megfelelő derítési időtartam után erjesztő gázok, azaz szénsav és aromatikus erjedő aetherek hozzáadása által a megkívánt íz, hajtóképesség és habtartósság kölcsönöztetik. Az új eljárást csak alsó erjedésű sör számára írjuk le, minthogy alkalmazása más hasonló italoknál magától adódik és a szakember dolga az eltérő föltételekből adódó eltérő hőmérsékletviszonyokat meghatározni. Oly összetételű sörlé kivonatot, melynél a végerjedés elérte után a sör a kívánt százalékban tartalmazza az alkoholt, és az el nem erjedt kivonatokat, azaz a nehezen erjedő saltódextrint, szokásos módon, ellenben körülbelül 10° C mellett az élesztővel adatik össze, czélszerűen előbb egy u. n. beállító kádban és azután az erjedés legmagasabb fokánál a használatos nyitott vagy zárt erjedési edényekre osztatik szét. Az erje-