35324. lajstromszámú szabadalom • Újítások egyetemes táblázat-szedéseken
__ Megjelent 1906. évi április hó 5-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI |fi |& HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 85824. szám. IX/e. OSZTÁLY. Újítások egyetemes táblázatszedéseken. BENDTNER JÓZSEF FŐMŰVEZETŐ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 szeptember hó 18-ika. Jelen bejelentés tárgyát oly egyetemes j áblázatszedéseken eszközölt újítások kéezik, melyeknél 'a táblázat szedésénél csak táblázatot alkotó vonalakat kell szedni, líg a vonalak mellett alkalmazott kizáráok kiszedése elmarad. Ezt :a czélt különleges alakú 'elemekből .lló alapszedés alkalmazásával érik el, mely , táblázat szedésére szükséges vonalak ellelyezésére szolgáló, egymásra merőleges lasítékok rendszeréből áll, mely hasíté:okba a megfelelő vonalakat helyezik be. ly egyetemes táblázatszedés van például a .0673. számú szabadalmi iratban ismeretve. Ezen berendezésnek azonban egyes hátányai is vannak, melyeknek megszüntetése :épezi jelen bejelentés tárgyát. A találmány tárgya a mellékelt rajzban ran föltüntetve, és pedig 1. ábrán a szedés fölülnézete, 2. és 3. ábrán két egymásra merőleges ildalnézete, 4. ábrán egy szedéselem távlati \ képben átható. Az (a) elemek fölső végei kétoldalt (b)íél rézsútosan le vannak vágva, úgy hogy iz (a) elemek összeillesztésénél a szedés ;ölső lapján végigmenő csatornákat alkot| nak; ezen csatornákba a (c) hosszvonalakat (léniákat) könnyű szerrel be lehet helyezni és a szedés fenekéig leszorítani. Az (a) elemieknek a letompított oldalra merőleges oldalfelülete (d) vékonyítással van ellátva, melyből az (f) ereszték kiáll. Az alapszedésben ezen (d) gyöngítések által képezett hasítékokba a keresztirányú (g) vonjalak (léniák) helyeztetnek be, melyek azonban nem mennek az alapszedés talpáig, hanem a (d) gyöngítések (h) lépcsőszerű fölületere támaszkodnak, míg az (f) eresztékek szokásos módon a (g) vonalakba (léniákba) bevágott horonyba kapaszkodnak. Ezen újítások előnyei: 1. Hogy a táblázat fejét — az alapzat csupa 6 pont szélességű darabokból állván — pontosan a 12 pontos (ciceró) rendszer alapján lehet szedni és nem kell, mint eddig, a hosszvonalak részére oldalt is kiálló támasztékok miatt minden rovatszélességből két pontot leszámítani. 2. A tabellaalapzat darabjai szilárdan lesznek összeállíthatók és ennélfogva könynyebben kezelhetők, mivel oldalt nem lesznek többé a hosszléniák fölvételére szánt keskenyítéssel ellátva, a darabok fején lévő csekély rézsútos bevágások pedig fölötte könnyűvé teszik a betűmagasságú hosszvo-