35321. lajstromszámú szabadalom • Szedő és öntőgép

a (3) kilincset a (20) rúddal rendszerint érintkezésben tartja, és ha másként ellen­állásra nem talál, a (3) kilincs (9) alsó végét befeléUendíti és a (12) tengely állan­dóan forgó (11) hengerével hozza kapcso­latba. A (11) hengeren hosszanti bordák vagy barázdák vannak kiképezve (20. ábra), melyek a (3) kilinccsel kapcsolódnak és azt fölemelik, ha a kilincs (9) alsó vége vagy kampója a bordákkal kapcsolódó helyzetbe van lendítve. Az (F) billentyűk lengő kar­jának belső vége egy közbenső (4) lengő emelővel van összekötve, melynek másik vége viszont egy (5) csuklóval kapcsolódik oly módon, hogy ez utóbbi a (4) emelő végén bizonyos mértékben elfordulhat. A (20) rúdra (10) közbenső lemezek vannak csuklósan függesztve, melyeknek alsó vége a (3) kilincsnek egy válla és az (5) csukló kö­zött fekszik. A (10) lemezek kettős czéllal bírnak, amennyiben az egymásra ható ré­szek kopását megakadályozzák és a (3) ki­lincseket a (11) működtető hengertől rend­szerint távoltartják (20. ábra). Ha a gép kezelője egy (F) billentyűt lenyom, akkora (4) emelő távolabbi vége lesülyed s ily módon az (5) csuklót a (3) kilincs (8) bevá­gásába vezeti és lehetővé teszi, hogy a (7) rugó a (9) kampót a (11) hengerrel kapcso­lódó helyzetbe lendítse (22. ábrá). A for­gásban levő (11) henger a (9) kampóval való kapcsolódása következtében a (3) ki­lincset és a (2) pálczát oly módon emeli föl, hogy az (E) kioldó szerkezet az egyik irányba működésbe jön s a megfelelő mat­riczát szabaddá teszi. Ugyanekkor a (8) be­vágásnak az (5) csuklóval való kapcsoló­dása következtében az utóbbi fölemelkedik s a (10) lemezzel jön érintkezésbe (23. ábra) és a lenyomott (F) billentyűt eredeti hely­zetébe téríti vissza. Ezen időpontban a (11) henger továbbforgása azt eredményezi, hogy a (9) kampó és a henger közötti kapcsoló­dás megszűnik. Hogy azonban a szétkap­csolódás teljesen biztos legyen, egy ide-oda mozgó (15) lemez van alkalmazva, mely a (14) bevágással kapcsolódik, ha a (3) kilincs föl van emelve és ily módon a (9) kampót kényszermenetűen visszahúzza a (11) hen­gertől (24. ábra). A (7) rugó azután a (3) kilincset legalsó vagyis normális helyze­tébe vezeti vissza (20. ábra), minek követ­keztében a (2) pálcza is visszatér s az (E) kioldó szerkezet működése befejeződik. A (15) lemez egy lengő (16) haránttengelyre van szerelve (2. és 4. ábra) s a (16) tengely egyik végén a (17) emelő ül szi­lárdan, melynek egyik karja a (12) forgó tengely (19) bütyöktárcsáján nyugszik, má­sik karja pedig a (18) rugóval áll össze­köttetésben. A (18) rugó ós a (19) bütyök­tárcsa a (15) lemezt állandóan ide-oda len­geti, mely mozgás czélja föntebb volt ki­fejtve. A föntebbiekből kitűnik, hogy a billentyú­szerkezet működése igen egyszerű és köz­vetlen s a kioldó szerkezeteknek ezáltal meghatározott működési módja, valamint a kilincs és a henger szétkapcsolása kény­szermenetűvé van téve. A (11) henger, mely hosszirányú bordák vagy barázdák sorát hordja, olyan alakkal bír, hogy egyszerre csak egy kilincset hoz működésbe s ily mó­don megakadályozza, hogy egyidejűleg több kioldó szerkezet jöjjön működésbe s ezáltal a betűk fölcserélésének lehetőségét a mi­nimumra csökkenti. A billentyű mechaniz­mus rögzítő szerkezettel van ellátva, mely egy félgömbölyű (508) tengelyből (20. ábra) és az (509) fogantyúból áll (2. ábra), mely­nek segélyével a tengely úgy forgatható el, hogy szükség esetén valamennyi (4) emelőt megfogja vagy szabaddá tegye. Urpótlószekrény. A (G) űrpótlószekrény kibocsátó nyílása a (D) kivezető tölcsér nyílásának szomszéd­ságában fekszik (49., 50., 51. és 52. ábra). A (B) űrpótlók úgy vannak a szekrényben elhelyezve, hogy a (Bl, Bl) füleik a szek­rény oldalaira és a (Gl, Gl) sínekre feküsz­nek, míg (B2, B2) alsó végeik a (G4, G4) ki­ugrásokon nyugosznak. A (G3) kioldó emelő a (G4, G4) kiugrások között foglal helyet s működésbe hozva, a legkülső (B) űrpótlót a kiugrásokról fölemeli, úgy hogy az űr­pótló az (I) gyűjtőcsatornába a matriczák közé eshet az ide-oda járó (35) tolórúd előttj-r

Next

/
Oldalképek
Tartalom