35259. lajstromszámú szabadalom • Készülék hajókon a földrajzi szélesség és hosszúság meghatározására

Jetben. A (38) és (39) fogaskerekek egyenlő átmérővel bírnak, úgyszintén a (40) és (42) fogaskerekek is. A (38, 40) és a (39, 42) fogaskerekek átmérői közötti viszony tetszőleges, amennyiben az egyedüli czél a mutatók által jelzett változásoknak oly módon való nagyításában áll, hogy a leolvasás könnyű legyen. A rajzon pl. a 10:1 viszony van föltételezve. A készülék működési módja a következő: Tegyük föl, hogy az (1) giroszkóp tengelye mindig párhuzamos marad önmagával, még ha a hajó a szferoid-alakú földfölületen mozgásban van is, továbbá a hajó dülöngéseit és bukdálásait a fölfüggesztő gyűrűk közömbösitik és az alsó (17) giroszkóp a készüléket változatlanul Észak-déli irányban tartja. Tegyük föl továbbá, hogy a hajó a föld egyenlítőjének oly pontján foglal helyet, melytől a földrajzi hosszúságokat számítjuk és a számlap előlapja nyugat felé néz, míg az (1) giroszkóp tengelye, valamint a (43) és (44) mutató is függélyes irányú s a mutatók a beosztás 0 pontjára mutatnak, vagyis a számlap úgy van elhelyezve, hogy a beosztás 0 pontján átmenő sugár függélyes. Ha most a hajó a rajta átmenő hosszúsági kör (meridián) irányában haladva bizonyos ívet leír, akkor a giroszkóp tengelye is ezen ívnek megfelelő szöggel fordul el a hajó hosszanti középsíkjában, anélkül hogy oldalirányban kitérne. Ezen mozgás következtében a (13) gyűrű a (15, 16) csapokkal együtt elfordul, míg ezen csapok viszont a (38) fogaskereket s ennélfogva a (41) számlapot forgatják el, melyen a mozdulatlanul maradó (44) mutató a földrajzi szélesség változását jelzi. Ugyanekkor az elforduló (13) gyűrű a (35) gömbsüveget is magával viszi, mely viszont a (34) gömbsüveget s ennélfogya a (43) mutatót forgatja el, mely ugyanazon irányban s ugyanolyan szöggel fordul el, mint a számlap, ami annyit jelent, hogy a földrajzi hosszúság nem változott, mivel a hajó hosszúsági kör mentén haladt. Ha ellenben a hajó az egyenlítő vagy ezzel párhuzamos szélességi kör mentén halad tova, akkor a készülék megtartja eredeti helyzetét s a giroszkóp tengelye a hajó jelenlegi hosszanti középsíkjában hajlik el (ahol ezen sík merőleges azon síkra, mely előbb, midőn a hajó a délkör mentén haladt, a hajó hosszanti középsíkja volt), minek következtében a (10) gyűrű a 11, 12) csapok körül elfordul és ugyanekkor a (35) gömbsüveg, tehát a (34) gömbsüveg is forgásba jön, mely utóbbi viszont a (43) mutatót forgatja el, és ezen mutató a földrajzi hoszszuság változását fogja jelezni a számlapon, mely most mozdulatlanul marad, mivel a (13) gyűrű most nem mozdul el s ennélfogva a (38) fogaskereket, tehát a számlapot sem hozza forgásba. Ez esetben, mivel a (44) mutató s a számlap helyzete nem változik, a földrajzi szélességben semmi változás sem történt. A föntebbiekből következik, hogy ha a hajó tetszőleges ívet ír le a földfölületen, akkor a készülék kombinált mozgásokat végez, melyek a föntebb tárgyalt elemi mozgásokból tevődnek össze s a földrajzi szélesség és hosszúság egyidejű változásait jelzik. Ha a hajó indulása alkalmával a készülék úgy van beállítva, hogy mindkét mutató a 0 ponta irányul, akkor a készülék jelzéseit a kiindulási pont földrajzi koordinátáihoz kell adni, vagy azokból levonni. Ha ellenben a készülék úgy van beállítva, hogy indulás alkalmával a kiindulási hely földrajzi koordinátáit jelezze, akkor minden időben azon hely koordinátait fogja közvetlenül megadni, melyet haladása közben a föld fölületén elfoglal. A készülék által jelzett adatoknak esetleg szükséges korrekczióit, melyek különben igen csekélyek lesznek és részben onnan erednek, hogy a műszer nem készíthető tökéletes pontossággal stb., tapasztalt kísérletek útján lehet megállapítani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék hajókon a földrajzi szélesség és hosszúság meghatározására, jellemezve elforgatható gyűrűk segélyével egy gömbcsuklót képező (24) csészére függesztett (1) giroszkóp által, melynek (8) tengelye a fölfüggesztésére szolgáló (10) és (13) gyűrűk (12) és (16) tengelycsapjait