35258. lajstromszámú szabadalom • Önműködő fékkészülék mindenféle vontatott járművek számára

— 2 — kerékkel együttesen egy, az (1) tartóhoz erősített (7) csapon lazán f orgathatólag van elrendezve, oly módon, hogy az (5) hom­lokkerék és a (6) kúpos fogaskerék egy­mással állandóan kényszermozigású össze­köttetésben áll. Valahányszor tehát a jármű halad, a (6) kúpos fogaskerék a (7) csap körül forog, még pedig az ábrákon nyíllal megjelölt irányban, a mennyiben a jármű előre és nem hátra mozog. A (3) tengelyre lazán szerelt két (8) és (9) kúpos fogaskerék állandóan kapcsolat­ban áll a (6) kúpos fogaskerékkel és a 2. ábrán nyíllal jelölt irányban, vagyis az egyik pozitív, míg a másik negativ érte­lemben forog, valahányszor a jármű moz­gásban van. Az utóbb említett kúpos fo­gaskerekeknek mindenike oldalsó (10) kapcsolókörmökkel van fölszerelve. A kettő között a (3) tengelyen eltolható, szintén (11) kapcsolókörmökkel fölszerelt (12) kap­csolókarmantyú foglal helyet. A (3) ten­gelybe beeresztett (13) ék a (12) karman­tyút a (3) tengellyel, a forgásra való te­kintettel, kényszermozgásúlag köti össze, azonban a nevezett ék a (12) karmantyú­nak a (3) tengelyen hosszanti irányban való eltolását nem akadályozza meg. A nevszett ék befogadására a (12) karmantyúnak fú­ratában megfelelő hosszanti horony van ki­képezve. A karmantyúnak egyik vagy másik irány­ban történő eltolódása következtében annak kapcsolókörmei vagy a (8), vagy pedig a (9) kúpos fogaskeréknek megfelelő kap­csoló körmeibe kapaszkodnak, mire a (12) karmantyú, valamint a (3) tengely azonnal forogni kezdenek, a mennyiben a jármű is mozgásba jő. A tengely forgásának iránya vagy pozitív, vagy pedig negativ, a sze­rint, a mint a (8) vagy (9) kúpos fogaske­rekeknek egyike vagy másika jut a kar­mantyúval kapcsolatba. A (3) tengely mellső vége felé csavar­menetekkel van ellátva. E csavaros sza­kaszra egy (14) csúszó sarú van szerelve, mely az (1) tartóban kiképezett kulisszár ban, a (3) tengely forgásának következté­ben, ide vagy oda csúszik, a nélkül, hogy magát a sarút forgatni kellene. Az utóbbi mindkét oldalánál egy-egy (15) csappal bír s azon rudazat, mely a féktuskókat a ko­csikerekekkel szemben f ékezőleg vagy meg­lazítólag beállítja, e csapokkal áll kapcso­latban. Az 1. és 2. ábrán e (14) csúszó sarúnak két legvégső állása van föltűn tetve. A (3) tengelynek mellső vége kézi for­gattyú fölvételére alkalmas, négyszögletű keresztmetszettel bíró megvékonyításba megy át. A (3) tengely fölött, evvel párhuzamo­san, egy ide-oda mozgatható (16) rúd van az (1) tartóba ágyazva, mely az átváltás munkáját, vagyis a (11) kapcsolókörmök­nek a (10 ) kapcsolókörmök működési kö­j rébe való beállítását, vagy azoktól történő eltávolítását közvetíti. E működés minden­kor önműködően következik be, a szükség­nek megfelelő mértékben. A (12) karman­tyú és a (16) rúd között a kapcsolatot a (17) viliázott rész létesíti, mely a (16) rúd­hoz kényszermozgásúlag, mindamellett ru­galmasan van erősítve. Alsó, viliázott vége a (12) karmantyúnak egy gyűrűhornyába kapaszkodik oly módon, hogy a (16) rúd­nak egyik vágy másik irányban történő el­tolását mindannyiszor kiséri a (12) kar­mantyúnak szintén azon irányok egyikébein történő eltolása is. Az átkapcsoló működése a következő: A lónak vagy más igavonó állatnak von­tató hatása a (16) rúdra vitetik át, még pedig megfelelő rudazat közvetítésével, mely (18)-nál áll a (16) rúddal összekötte­tésben. Mihelyt az igavonó állat előre megy, a (16) rúd eltolódik az 1. ábrán nyíllal meg­jelölt irányban. Ha a vontató hatás ele­gendő nagy, akkor a (16) rúd annyira előre tolódik, míg csak a (11) kapcsolókörmök a (9) kúpos fogaskeréknek (10) kapcsolókör­meivel jutnak kapcsolatba. A (3) tengely ennek következtében átmenetileg kényszer­mozgású összeköttetésbe hozatik a (9) kú­pos fogaskerékkel. Mivel a jármű az iga­vonó állatok vontató hatása következtében előre halad, ennek következtében a (3) ten­gely ugyanabban az érteiember forog, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom