35229. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás villamos járműveknek, emelőgépeknek és más gépezeteknek váltakozó árammal való hajtására

ekkor elinduló (32, 33) motorok tehát elő­kapcsolt ellenállás nélkül működtethetők. A jármű sebességének növekedésével az átalakítóhoz vezetett áramnak periódusszáma é» esael együtt az átalakítóknak fordulat­száma is csökken. Hogy mindazonáltal fo­kozott feszültségű áramot vezethessünk az egyenáramú motorokba, a (29, 30) keféknek ellenfeszültségét a hozzátartozó mágneses tér gyöngítése által fokozatosan zérusig csökkentjük. Ekkor a (17) fegyverzet fe­szültségéhez a (18) fegyverzetét juttatjuk, miközben ez utóbbit lassankint olyan érté­kig növeljük, míg a (17) fegyverzet feszült­ségével egyenlővé nem válik. Ezen menet­sebesség akkor éretik el, midőn az előbb sorosan kapcsolt (32, 33) egyenáramú mo­torok párhuzamosan kapcsoltatnak. Midőn a (17, 18) fegyverzetek egyenlő feszültséget létesítenek, a (21) kapcsolót jobbra fektetjük át, minek következtében a (11, 12, 13) tekercsekből jövő váltakozóára­mok a (22) kontaktusgyűrűkön át a (18) fegyverzetbe jutnak és a két (16, 19) gép áramátalakítóként dolgozik. Ha a teljes menet közben a váltakozóáramú motorok által kifejtendő mechanikai teljesít­mény növekszik és ennek következtében ezen motorok lassabban forognak, akkor az átala­kítók fordulatszáma növekedvén az egyen­áramú motorok az ekkor hozzájuk vezetett nagyobb feszültség folytán fokozott teljesít­ményt fejtenek ki. A helyett, hogy a (19) átalakítót áram­gerjesztő gyanánt működtetnők és a ger­jesztés változtatásával a feszültséget ezen átalakító kommutátorjánál változtatnók, ezen feszültségváltoztatást az által is érhetjük el, hogy a (19) gépet állandóan átalakítóként működtetjük és a hozzája vezetett és ezzel együtt a leadott feszültséget fojtó csévék által szabályozzuk. Ebben az esetben két átalakító helyett csupán egy, egy fegyver­zettel és két tekerccsal ellátott átalakítót is alkalmazhatunk, a mikor is a két tekercs mindegyik számára egy sor kontaktusgyűrűt és egy kommutátort rendezünk el. Magától értetődik, hogy a csak példaképen fölhozott, vagy fegyverzettel bíró váltakozóáramú­| egyenáramú átalakító helyett egy váltakozó­áramú motorból és egy egyenáramú gene­rátorból álló kettős gépet is alkalmaz­hatunk. Az áramátalakítók elindítása repulziós motoron kívül, mely a (40) transzformátor helyett a (8, 9 13) tekercsek vala­melyikéből tápláltatható, bármely más mo­tor segélyével is eszközölhető. Ha egyen­áramú motort alkalmazunk, akkor ezt elin­dítás után czélszerűen mint áramfejlesztőt használjuk az átalakítók mágneses terének gerjesztésére vagy világítási akkumulátorok töltésére. Ha megfelelő feszültségű egyen­áram áll rendelkezésre, akkor az áram­átalakítót az egyenáramú oldal felől is el­indíthatjuk. Végül a két váltakozóáramú (4, 5) mótor helyett egy, két különálló szekundértekercs­csel ellátott motort is alkalmazhatunk. Mellékáramkörű motoroknak főáramkörű motorok helyett való alkalmazásánál az áramnak a hálóba való visszaszállítása által elektromos úton fékezni is lehet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsolás villamos járműveknek, emelő­gépeknek és más gépezeteknek válta­kozóárammal való hajtására, jellemezve az által, hogy a váltakozóáram több­fázisú szekundéi-tekerccsel bíró (4, 5) pi'imér motorokba vezettetik, az ezekben létesített többfázisú áram a váltakozó­áramú motoroktól mechanikailag függet­len (16, 19) váltakozóáramú-egyenáramú átalakítókba jut, melyek (32, 33) egyen­áramú motorokat táplálnak, mely utób­biak a (4, 5) váltakozóáramú motorokkal együttesen a járművet, ill. a működte­tendő gépezetet hajtják. 2. Az 1. alatt igényelt kapcsolásnak egyfoga­natosítási alakja, jellemezve az által, hogy két (16, 19) áramátalakító alkalmaztatik, melyeknek (17, 18) fegyverzetei egymás­sal mechanikailag össze vannak kap­csolva, továbbá, hogy az indításnál csak a (16) átalakítóba vezettetik többfázisú áram, és hogy az ekkor áramfejlesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom