35199. lajstromszámú szabadalom • Síkszitakeret

áz oldalrészek csakis két végükön vannak meghúzásukra szolgáló feszítőcsavarokkal fölszerelve és a hajtóművet magába záró középdarab oly méretű zárt rész gyanánt van kiképezve, hogy hossza a szitaszekrény hosszánál valamivel kisebb, legyen. Ezt a középdarabot az oldalrészekkel mereven ösz­szekötött négy belső szögletvas között el­tolhatóan rendezzük el. A középrész meg­rövidítésének további előnye az, hogy az oldalrészek meghúzása után a szitaszekré­nyek tömegközéppontját a középrésznek az oldalrészekre merőleges irányban való el­tolásával ugyancsak eltolhatjuk, melyczél­ból a középrésznek beállító csavarjai van­nak, de ezek nem szolgálnak a szitaszek­rények befogására. Ily módon az oldalré­szek és szitaszekrények között könnyen al­kalmazható és oldható kapcsolat és a zárt középrésznek a szitaszekrények között jó megerősítése létesül, minthogy a végeiken egymás felé feszített oldalrészek a közép­rész eltolódását a vezetékek gyanánt szol­gáló belső szögletvasak között a beállító­csavarok útján meggátolják. Találmányunk tárgya a csatolt rajz 1. és 2. ábráján oldal-, illetve fölülnézetben lát­ható. A síkszita forgattyús hajtóműve egy zárt (f) középrészbe van szerelve, melynek hosz­sza valamivel kisebb, mint az (a) és (b) 'szitaszekrényeké. A (h hl) oldalrészek az (1 s) szögletvasak közvetítésével fogják kö­rül az (a b) szitaszekrényeket és a két külső (n nl) feszítőcsavar útján szorítha­.tók egymás felé. Az (f) középrészben a (g) beállítócsavarok vannak megerősítve, melyek végcsavarok vagy átmenő csavarok gyanánt képezhetők ki. Az (1 s) szögletva­sak, melyek közül az utóbbiak az oldalré­szekkel mereven vannak kapcsolva, az (ab) szitaszekrényebet éleiken körülfogják és így ezeket, illetve az ezekben lévő szitabe­vonatokat a (h hl) oldalrészek közé befog­ják. A (g g) csavarok útján az (f) közép­részt akként lehet beállítani, hogy a szita­keret lengésközéppontja pontosan egybe es­sék a tömeg középpontjával. Ennél az épen leírt elrendezésnél tehát a szitaszekrények a keret oldalrészeivel ezek egymás felé fe­szítése után egységes egészet képeznek, melyet a forgattyús hajtómű szerelésére szolgáló középrészhez viszonyítva, be lehet állítani, míg az eddigi síkszitakereteknél a hajtómű és az oldalrészek képeztek egysé­ges egészet, melyek között a szitaszekré­nyeket lehetett különböző módon becsip­tetni. SZABADALMI IGÉNY. Síkszitakeret, a forgattyús hajtómű befo­gadására szolgáló középrésszel és ettől oldalt elhelyezett két szitaszekrénnyel, melyek a két párhuzamosan eltolható ol­dalrész között szögletvasak és két külső feszítőcsavar útján vannak befogva, az által jellemezve, hogy a szitaszekré­nyeknél rövidebb (f) középdarab az ol­dalrészekkel mereven kapcsolt (s) belső szögletvasak között eltolható, az elto­lásra szolgáló (g) csavarok pedig beál­lító és nem feszítő csavarok gyanánt vannak kiképezve, oly czélból, hogy a középrész megrövidítése által az oldal­részek meggörbülése elkerülhető és egy­úttal a középrészeknek az oldalrészek­kel szemben, való eltolása által a szita tömegközéppontja is eltolható legyen. (1 rajzlap melléklettel.) PAUAfl násZvéNYTAMA*As iHYOMOÁM BUOAPE6TEN. ^.. • Jr „ •

Next

/
Oldalképek
Tartalom