35197. lajstromszámú szabadalom • Újítás hosszú fényív létesítésére szolgáló ívlámpaelektródákon
Megjelent 1906. évi márczius hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEI RAS 85197. szám. Vll/h. OSZTÁLY. Újítás hosszú fényív létesítésére szolgáló ívlámpaelektródákon. HOPFELT RÓBEBT MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 november hó 26-ika. Oly ívlámpaelektródáknál, melyek annak következtében, hoigy az alapanyagukat képező szén fémoxydokkal van keverve, hoszszabb fényívet, tehát nagyobb fényerősséget létesítenek, 'HZ S/Z eddig le nem győzhető hátrány lép föl, hogy normális elektróda hosszúság mellett nem sikerül elég hosszú égési időt biztosítani. Ugyanis az ily elektródákat, — hogy az ív elég nyugodt legyen, — aránylag igen vékonyra kell készíteni, mi ismét az elektródák gyors fogyását vonja maga után. Ezenkívül az ily elektródákat egy külső védőpalásttal is körül szokás venni, mely meggátolja, hogy a levegő oxygénje az oxydokhoz kevert szénhez jusson és ezt elégesse. Ha ily palást alkalmazva nem volna, az említett szénrészecskék gyorsan elégnének és az elektróda maga szétesnék. Azonban az eddig használt palástoknak is megvolt a hátrányuk, nevezetesen nem gátolták meg azt, hogy az elektródaszén közvetlenül a kráter fölött elégett, minek következtében a bélhez kevert pótlékok nem voltak elegendő szénnel érintkezésben és karbidot sem képezhetnek. A fémoxydok azonban — ha azokat nem alkalmazzuk oly mennyiségben, hogy teljes tömegükben karbiddá alakuljanak át — salakot képeznek, mely a fényt nyugtalanná teszi. A találmány tárgyát képező eljárás lehetővé teszi, hogy szénpalást alkalmazásával a föntebb jelzett mindkét hátrányt elkerüljük. Az ily szénpalást azonban, ha azt keményre égetjük, az áramot mindig jobban fogja vezetni, mint a szén és oxyd keverékéből álló belső kanócz, tehát a fényív is mindig a szénpalástnál, az elektróda kerületén fog képződni és ennek következtében maga a fényív is rendkívül nyugtalanná fog válni. Ha azonban a szénpalást rosszul égetett szénből készül, vagy ha azt könynyen illanó pótlékokkal keverjük, úgy hogy ellenállása a bél ellenállásánál nagyobbá válik, a fényív főleg a belek között képződik. A külső szénpalást elégése következtében az elektródák körül szénoxydból vagy széndioxydból álló gázkör képződik, mely a bélhez kevert szenet az elégés ellen védi. Eme föntebb leírt mód követésével biztosítjuk egyrészt azt, hogy a tulajdonképeni elektródában lévő szén az oxygén hatása alól el van vonva és teljes tömegében karbid képezésére szolgál, — miáltal St S3)~ lak képződését is kizárjuk — másrészt elérjük azt is, hogy az elektróda maga csu-