35189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett szulfides és oxidos érczeknek kezelésére, oly czélból, hogy azokból zinkoxidot, rezet, nikkelt, kobáltot, arzént, antomont, ólmot, bizmutot, kadmiumot, ónt és mangánt állítsanak elő

mint mangándioxid vagy pedig mint ennek megfelelő hidrát lecsapódik. Nikkel és kobált fehérítőpornak vagy ezen f émek valamely más ismeretes kicsapó szerének alkalmas hozzáadása útján választatnak le az oldatból. Az oldatot végül épen annyi vizes ammóniákkal kezeljük, hogy az oldatban lévő cinksók megbontassanak és víztartalmú cinkoxid váljék le. A cinkoxidhidrátot leszűrjük, kimossuk, szárítjuk, hevítjük, szétdörzsöljük és mázfestékekre földolgozzuk vagy pedig más technikai vagy metallurgiai czélokra használjuk föl. E helyett lehet a cinket az ezen eljárásnál kapott cinksók oldatából báriumhidroxiddal vagy báriumszulfiddal is kicsapni, oly czélból, hogy báriumszulfátból és cinkhidroxidból, illetve báriumszulfátból és cinkszulfidból álló keveréket kapjunk. Ha ammoniákot alkalmazunk, akkor ezt a cinkoxidhidrát kicsapása után a maradékfolyadékokból visszanyerjük akképen, hogy ezen folyadékokat mésszel vagy az alkáliföldfémek más oxidjaival desztilláljuk. Az oldószerben alkalmazott ferriszulfátot visszanyerjük, úgy hogy kénsavat és klórnátriumot azon arányban, hogy egy térrészre 10 térrész vizet veszünk, vezetünk a kilúgzott érczre és így a kicsapott ferrihidroxidot vagy az egyéb benne lévő kicsapott vasvegyületeket ismét oldjuk, úgy hogy az új eljárás folytatólagos meneténél csakis az eredeti oldószer újra képzésére elegendő mennyiségű ferriszulfátra van szükség. A leírt műveletek után visszamaradó érczmaradékok még az összes aranyat és ezüstöt tartalmazzák, mely esetleg az érczben eredetileg jelen volt és azokat ezen fémek kinyerése czéljából valamely ismert eljárással kezelhetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás összetett szulfides és oxidos érezek kezelésére, oly czélból, hogy azokból a cinket, valamint a rezet, kádmiumot, mangánt, nikkelt, kobáltot, arzént, antimónt, ólmot, bizmutot és ónt vagy ezen f émek akármelyikét vagy valamenynyijét, ha azok az említett érczekben előfordulnak, kioldjuk, jellemezve olyan oldat alkalmazása által, mely áll ferriszulfátból, kénsavból, klórnátriumból és vízből és pedig kb. 1% ferriszulfátból 10 rész kereskedésbeli kénsavra, 100 rész vízből és egy kevés, az esetleg jelenlévő klórezüst föloldására nem elegendő klórnátriumból, vagy e helyett olyan oldat, mely áll ferriszulfátból és vízben oldott kénessavból, melynek mennyisége a fönt megadott hígított kénsavval equiválens, kevés klórnátrium hozzáadásával, épen úgy, mint f önt megadatott, mi mellett a fémek telített oldata utólagosan oxidáltatik, miután az oldatot egymásután következő éreztömegeken elvezettük mindaddig, míg az oldat oldott anyagokkal telítődik, mire abból az oldott fémeket eltávolítjuk. 2. A vasnak és savnak eltávolítása az 1. igény szerinti oldatból, mely abban áll, hogy azt egymásután következő éreztömegeken vezetjük el, mi mellett a vas és a sav az érczből kioldott fémes anyagokkal helyettesíttetik. 3. Az 1. igény szerinti oldat egyik alkatrészét képező ferriszulfát visszanyerése, mely abban áll, hogy kénsavat és vizet kevés klórnátriummal körülbelül olyan mennyiségi arányban, hogy 1 rész savra 10 rész víz vétetik, kilúgzott érczen vezetünk el, mi mellett a benne kicsapódott ferrihidroxid vagy más vasvegyületek ismét oldatba hozatnak. ««?VfNí TÁAftA&ÁG NVOMMJA BUDAPESTEM