35173. lajstromszámú szabadalom • Kerékabroncs

melyek között a (b) rostkötél hurokká van összehúzva, s e helyeken pl. a (c) gyűrűre erősített (f) szögekkel van megerősítve, miáltal egyidejűleg az (a) abroncs is a ke­rékhez van fogva. Ezen foganatosítási alak­nál a rostkötél az (a) gummiabroncsot a kerületén támasztja alá. A 3. ábrabeli foganatosítási alaknál az (a) gummiabroncsok és (b) rostkötelek vál­takozva vannak egymás mellé helyezve vagy közvetlenül a (d) keréktalpon, vagy, mint ábrázolva van, egy hajlékony (g) alátéten, például egy gyapot, gummi-, vagy hasonló anyagból készült hevederen fekszenek, mely utóbbi a keréktalp oldalfelületeire erősí­tett (h) karimák közé van ágyazva. Jelen esetben a rostkötelek oldalt tá­masztják meg az (a) gummiabroncsokat, s azoknak túlságosan nagy oldalirányú kitá­gulását megakadályozzák. A 4. és 5. ábrán föltüntetett foganato­sítási alaknál egy (a) gummikötél és egy (b) rostkötél összesodortatnak s a (c) ke­rékre erősített rugalmas (g) alátéten fek­szenek, mely alátét azonban el is marad­hat s fez esetben az (a és b) köteleket egy harmadik kötélre vagy fémmagra csavar­hatjuk föl. Ezen foganatosítási alaknál a gummikötél úgy oldalt, mint a (b) rostkö­tél kerületén van alátámasztva. A 6. és 7. ábrabeli foganatosítási alak­nál az (a) és (b) kötelek egy gyapotból vagy más hajlékony anyagból készült (i) szíjra vagy hevederre vannak egymásmellé fölcsavarva. Az egész rendszer a (d) kerék­koszorúra van helyezve, s (h) karimák tart­ják össze. Ezen esetben a (b) rostkötél az (a) gummirészt inkább a kerületén tá­masztja, s a két kötél egymást keresztezi. Ha több gummi- és rostkötelet egymás mellett alkalmazunk, mint a 3. ábrából — kapcsolatban a 6. és 7. ábrákkal —ki­tűnik, úgy e két anyagot szegmensszerű darabokban alkalmazhatjuk, melyek egy­mást födik, a mi minden további magyará­zat nélkül megérthető. A 8. és 9. ábrán föltüntetett foganatosí­tási alaknál a (b) rostkötél zeg-zugosan fogja körül a gummiabroncsot, s azt min­den oldalról megtámasztja. Ha tömör gummi­abroncsot használunk, úgy azt a (b) kö­tél fölvételére alkalmas hornyokkal látjuk el, melyekre azonban pneumatikus abron­csoknál szükség nincs. A (b) kötelet és az (a) gummiabroncsot mindkét esetben a (c) gyűrűn lévő (1) lyukakon átfűzött (k) drót­tal erősítjük a kerékre. A 10. és 11. ábrán föltüntetett fogana­tosítási alaknál a gummiabroncson kereszt­irányú (e) bevágások vannak, melyek ne­mezből vagy hasonló anyagból álló (m) sza­lagokkal vannak kitöltve. Ezen nemezsza­lagok és velük együtt az (a) gummiabroncs is, a (c) gyűrűnek alkalmas lyukain átfű­zött (k) dróttal erősíttetnek a kerékhez. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kerékabroncs, az által jellemezve, hogy futó fölülete részben gummiból, részben rostanyagból áll. 2. Kerékabroncs, melynek futófölülete rész­ben gummiból, részben rostanyagból áll, jellemezve az által hogy a rostanyag a gummit megtámasztja és ez által ennek túlságos megnyúlását akadályozza. 3. Kerékabroncs, melynek futófölülete, részben gummiból, részben rostanyagból áll, jellemezve az által, hogy a rost­anyag kötél, szalag, zsinór, heveder stb. alakjában, vagy pedig egyes darabok alakjában oly módon egyesítettetik a gummival, hogy ez utóbbit megtámassza és annak túlnagy kiterjedését (szétla­pulását) megakadályozza. 4. Kerékabroncs, melynek futófölülete rész­ben gummiból, részben rostanyagból áll, jellemezve az által, hogy gummi- és rostanyag szalagok alakjában alkalmaz­tatik, és ezek egymás mellé helyeztet­nek, úgy hogy oldalt egymáshoz támasz­kodjanak. (1 rajzlap melléklettel.) nLLAf «*HV*lrVrAK8ABÁr NYOMDÁM «IT3*M»TI>

Next

/
Oldalképek
Tartalom