35171. lajstromszámú szabadalom • Készülék önműködő lőfegyvereknek kéz által működtetett lövőfegyverekké való átalakítására és viszont

- É 3. és 4. ábra a 2. ábrának akét állásban való keresztmetszetét mutatja az A—B vonal irányában, az 5. és 6. ábra egy részletet mutat oldalnézetben és fölülnézetben, a 7. ábra. az 1. ábrának metszete a C—D vonal irányában, a 8. és 9. ábra egy részletnek oldalnézetét és fölülnézetét mutatja, a 10. ábra a 2. ábrának E—F vonala mentén való metszetét adja. A jelen találmány mindenféle önműködő lövőfegyvernél alkalmazható. Példaként egy mozgó csővel bíró önműködő f egyvernél való foganatosítását mutatjuk be, melynél, mint a 2. ábrából látható, az (1) és (2) zárórugók a závárzatnak oldalam vannak elrendezve. Hogy eaen (1) és (2) rugók nyomásra legyenek igénybe véve, a (3) és (4) vonórudak vannak elrendezve, melyek az (5) kapocs által a (6) závárzattal az ebben lévő (7) vájat révén szükség szerint bekapcsolhatók vagy kikapcsolhatók. Az (5) kapocs a (3) vonórúddal egy (8) négyszögletes rész által (2. ábra) szilárd kapcsolatban áll, úgy hogy a (3) vonórúd az (5) kapocsnak elforgatásakor azzal együtt kénytelen elfordulni, míg a (4) vonórúddal az (5) kapocs a (9) villa által (5. ábra) hozható összeköttetésbe, mely villa a (4) vonórúddal kapcsolódik. Ha tehát az (5) kapocs a (6) závárzattal és a (3) és (4) vonórudakkal kapcsolatban van, úgy a (6) závárzatnak a visszalökés által keletkezett visszamozdulásakor a (3) és (4) vonórudak szintén viszszahúzatnak, miáltal az (1) és (2) zárórugók megfeszülnek. A fegyver ilyen állapotban önműködő lövőfegyver; ha azonban kéz által működtetett ismétlő fegyverként akarjuk használni, úgy az (5) kapcsot a 2. ábrában föltüntetett helyzetből az 1. ábrán foltüntetett helyzetbe forgatjuk, miáltal a (3) és (4) vonórudak a (6) závárzatból kikapcsolódnak és a (6) závárzat épen úgy, mint a rendes ismétlő puskánál, azaz zárórugók megfeszítése nélkül, kéz által működtethető. Az (5) kapocsnak eme helyzetben való rögzítésére a (11) köpenyfödélen elhelyezett (10) orr szolgál, mely az (5) kapcsot az (1) zárórúgó hatása révén rögzíti (1. és 7. ábra). Az (5) kapocs (9) villájának a (4) vonórúdból való véletlen kikapcsolódásának meggátlására egy (12) biztosíték van elrendezve, mely a (13) csap körül fordul és a (14) rúgó hatása alatt áll. A (12) biztosíték egy (15) orral bír, mely a (17) vonórúdanya (16) vájatába becsappanhat. A (18) gombra való nyomás által a (12) biztosíték a (13) csapon elfordul, miáltal a (15) orr a (16) vájatból kiemelődik és az (5) kapocs szabadon elfordítható. Az (5) kapocs tehát egyedül forgató mozgás által nem kapcsolható ki, hanem csak egy, a (18) gombra gyakorolt nyomással kombinált forgató mozgás által. Ha a jelen találmányt mozgó csővel bíró önműködő lövőfegyvernél alkalmazzuk, szükséges, hogy az önműködő fegyvernek kéz által működtetett lövőfegyverré való átkapcsolásakor a mozgócsövet is rögzítsük. Ezen czélból az (5) kapoccsal összeköttetésben álló (3) vonórúd mellső vége (19) és (20) kettős körhagyóvá van kiképezve, mely egy, a (22) csap körül forduló és a (21) rúgó hatása alatt álló (23) karra hat és ezt a (24) csővel, illetve az azzal szilárd összeköttetésben lévő tokkal megfelelő módon kapcsolatba hozza. Mivel a (19) és (20) kettős körhagyó a (3) vonórúdnak elf ordulási mozgásait követni kénytelen, úgy a (24) csőnek rögzítése, illetve szabadon bocsátása, valamint az (1) és (2) zárórugók ki- és bekapcsolása egy és ugyanazon kézmozdulat által történik. Ha a fegyvert önműködő lövőfegyverként akarjuk használni, akkor a (23) kart a csőnek (25) vájatából a 3. ábrában föltüntetett helyzetbe forgatjuk. A (23) karnak a (25) vájatból való kiváltása ugyan csupán a (21) rúgó által is történhetnék, de előny ösoek mutatkozik ezen működtetést is kényszermozgásukig végeztetni. Ebből a czélból van elrendezve a (19) körhagyó, mely az (5) kapocsnak bekapcsolásakor a 3. ábrában föltüntetett helyzetbe forgattatik és ez által a (23) kart annak (26) orránál fogva a (25) vájatból kiforgatja, miáltal a cső szabadon mozoghat. Ha azonban a fegyvert