35154. lajstromszámú szabadalom • Eljárás transzmissziószíjak és nyújtóhenger bevonatok előállítására

Megjelent 1906. évi márczius lió 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 35154. szám. XlV/a/l. OSZTÁLYEljárás tranzmissziószíjak és nyújtóhengerbevonatok előállítására. SOCIÉTÉ D'ETUDES DE L'INDÉCHIRABLE GRIMSON CZÉG PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 szeptember hó 2-ika. Találmányunk tárgya eljárás tranzmissziószíjak és nyújtóhengerbevonatok előállítására tetszőleges szövetekből, főleg pedig nem nyúló szövetekből, mely eljárás lényegében abból áll, hogy két vagy több átlósan metszett szövetcsíkot akként fektetünk egymásra, hogy a különböző csíkok szálai keresztezzék egymást s eme csíkokat ismert módon egymásra ragasztjuk. Szíjak készítésénél az egymásra fektetett szövetcsíkokat valamely tetszőleges ragasztóanyag,legelőnyösebben kaucsukoldat segélyével ragasztjuk össze, hogy pedig a csíkok jól egymáshoz tapadjanak, a készülő szíjat minden egyes szíj fölragasztása után gyöngén kalanderezzük. Az ekként előállított szíj szilárdsága az egymásra ragasztott szövetrétegek számától függ. Mikor a szíj elkészült, a szíj két oldalára egy vagy több preparált parafalemezt ragasztunk, hogy a szíj a szíjdobhoz jól hozzátapadjon. Eme parafalemez alkalmazása találmányunk lényeges része, fölragasztására pedig legelőnyösebben kaucsukoldatot használunk. A szíjak bármely szélességben, varrás nélkül készíthetők. Lehet a szíjat akként is készíteni, hogy valamely széles szövetet többszörösen összehajtogatunk, míg a kellő vastagságú és szilárdságú szíj nem képződik. Ezt az összeragasztott rétegekből álló szíjat aztán úgy mint előbb, parafával vonjuk be. Az ekként készített szíjak összekapcsolását ép úgy végezzük, mint a bőrszíjakét, így pl. meg nem szakított szíjaknál a szíj végén a szövetrétegeket akként rendezzük el, hogy mikor a végeket egymáshoz varrjuk, a varrás helyén a szíj meg ne vastatugodjék, de lehet a kapcsolásra bármely, a bőrszíjaknál használt kapcsolótagokat is alkalmazni. Fonóipari czélokra használt nyújtóhengerbevonatokat — tekintet nélkül a hengerek átmérőjére és hosszára — akként állítunk elő, hogy azok folytonosak legyenek, mely czélból az egymásra fektetett szövetrétegeket oly módon helyezzük el egymás fölött, hogy egyik se érjen mindkét végén a másikon túl. Ebből a czélból a csatolt rajz szerint két (A) és (B) csíkot akként ragasztunk egymásra, hogy a (B) csík (b—bl) éle az (A) csík (a—al) élétől bizonyos távolságban