35139. lajstromszámú szabadalom • Légritkító berendezés

- TP — 2 higanyoszlopnak felel meg, a hozzákapcsolt gőzejektor szívó végén 1—2 mm. higany­oszlopnak megfelelő, sőt még csekélyebb gőzsűrűség, vagyis majdnem teljesen lég­üres tér létesíthető. Ha egy másik kondenzátorral vagy hűtő­vel, a második ejektor szívóvezetékével so­rosan, egy harmadik gőzejektort kapcso­lunk össze, akkor még kisebb gőzsűrűséget érhetünk el, mi mellett az ejektorok gőz­nyomása körülbelül nyolcz légköri nyomás­sal egyenlő. A leírt módon elrendezett há­rom gőzejektorral végzett kísérleteknél az eudométerrel mért gőzsűrűség kb. 0'4mm. higanyoszlopnak felelt meg. A magasabb sorszámú gőzejektor o knál a sugár kilépési helyén lévő átmérőt jóval nagyobbra kell venni, hogy a további kiterjeszkedés ezen a helyen lehetséges legyen. Ezen átmérő né­mely esetben 20—50 vagy még többször akkora, mint a sugár legszűkebb helyének átmérője. Ha ilyen gőzejektorokat hűtőberendezé­seknél alkalmazunk, akkor a hűtő fölületé­nek elég nagynak kell lennie, hogy az éjek­torokból jövő gőzt könnyen kondenzálja és a gőzöket a kompresszió után lehűtse. Né­mely esetben egy vagy több ejektor gőzét úgy hűthetjük le, hogy a csőbe tiszta hi­deg vizet fecskendezünk. A vízsugár ekkor ezen a helyen fölületi kondenzátort helyet­tesít. A gőzejektorok nagyságát a gőz meny­nyiségének, sebességének, valamint a ki­szívandó gőzök sűrűségének és mennyiségé­nek megfelelően kell megállapítni. A gőz­ejektorok nagysága és kibocsátó kereszt­metszete a készüléknek a csekélyebb gőz­sűrűség felé eső oldalán rendszerint na­gyobb, mint a másik oldalon. Úgyszintén a hűtők fölülete is nagyobb lesz s az utolsó hűtő és gőzejektor is nagyobb méretekkel fog bírni, mint a többiek. Az 1. ábra az ejektornak olyan kiviteli .alakját mutatja, mely a találmány tárgyá­val kapcsolatban kisebb fokú ritkítások elő­állítására alkalmazható előnyösen. Ezen ki­viteli alaknál a kibővülő (a) fúvóka (b) ki­bocsátó nyílása körülbelül 10-szer akkora keresztmetszettel bír, mint legszűkebb (c) helye. A fúvóka a kiszívandó tartányhoz csatlakozó (d) csőbe torkol, melynek falai a fúvókát tartják. A (d) csőhöz egy rövid, két szakaszban kúposán szűkülő (e) csőda­rab csatlakozik, mely viszont a hengeres (f) csődarabot, ez pedig a lassan bővülő (g) csövet tartja. Ezen fölváltva bővülő és szű­külő fúvókák és csővezetékek segélyével tudvalevőleg elérhető, hogy az (X) nyíl irá­nyában áramló közeg a (d) csőben kisebb nyomás alatt álljon, mint a (g) csőben. Az (e) cső első összeszűkülő szakas . cl SíZ 1. ábra szerint rövidebb és meredekebb, mint a második, úgy hogy a közeg minden nagyobb ütődés nélkül könnyen átmehet, a nélkül, hogy a csődarabot túlságos hosszúra kel­lene venni. Ezen csőalak kisérletek útján állapíttatott meg, azonban e helyett egyen­letesen szűkülő cső is alkalmazható. A 2. ábrán bemutatott gőzejektornál az egyes részek méretei az 1. ábrabeli ejek­tor méreteitől némileg eltérnek. Ezen gőz­ejektor különösen nagyfokú ritkítás létesí­tésére és nagyobb gőzmennyis égek kezelé­sére alkalmas. Ennélfogva ezen ejektort czélszerű az ejektorok sorában elsőnek, vagyis legközelebb alkalmazni azon tartány­hoz, melyben a legnagyobb ritkítás uralko­dik. Ez esetben a (b) kibocsátó nyílás ke­resztmetszete 250-szer vagy még többször akkora lehet, mint a legszűkebb (c) hely keresztmetszete. Az ilyen gőzejektorok úgy rendezhetők el, hogy az első közvetlenül a második szívó végébe szállítsa a gőzt, és így tovább, mi mellett minden két szomszédos ejektor kö­zött elegendő távolságot kell hagyni. Azon­ban az első gőzejektor rendszerint egy hű­tőbe vagy egy közbül fekvő kondenzátorba szállít. Ha a találmány szerinti gőzejektorokat hűtési czélokra alkalmazzuk, akkor csekély számú pótgéprész hozzáadásával igen nagy hideget állíthatunk elő, vagy pedig vegyi vagy elgőzösítési folyamatoknál nagy gőz­mennyiségekkel dolgozhatunk. Hogy pél­dául mérsékelt égöv alatt elég nagy, pl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom