35098. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép

A helyett, hogy, a mint a rajzban látható, az (n) kiegyenlítő csatorna a (k') dugattyúban volna elhelyezve, lehet azt a hengerfalban is elrendezni, hacsak helyesen torkollik az (m) és (v) tér felé. A következő példák inkább a tüzelőszerbevezetés néhány további változatait tüntetik föl. A 17. ábra szerint pl. a tüzelőszer a (k) dugattyú sürítőlöketének végén a (p) tüzelőszervezetékből — közelebbről nem ábrázolt szivattyú vagy más nyomást létesitő eszközzel — a (h) emeltyű stb. által kormányzott (i) szelep kinyitása útján az (m) térből a lécz alatt levő hézagon át áramló levegőbe befecskendeztetik és ez a (v) térben szétporlasztja. (A nyíl példaképpen az így befúvott elegy előnyösebb irányát jelzi.) A tüzelőszer végül maga bevezethető az (m) térbe (18. ábra), pl. csak a sürítőlöket vége felé is, nyomás útján, az (i3) szelep e mellettt megakadályozza, hogy a tüzelőszer az explózió folytán keletkező nyomásemelkedésnél vissza ne hajtassék. A lő. ábra szerint külön (n n) hornyok vághatok a dugattyúfenekén vagy pedig a hengerfödél megfelelő folületén is, oly czélból, hogy az (m) térből (v) tér felé fúvott tüzelőszersugár iránya megadassék. A 18. ábrában különben (i' i2) kipuffogási, illetőleg levegőt beszívó szelepeket jeleznek, a nyíl pedig a befúvott elegy legelőnyösebb irányát jelzi egy foganatositott négyütemű gépnél. A 20. ábra szerint az (n2) kiegyenlítő csatorna (k) dugattyúban lehet elrendezve és itt pl. az (n') horony révén (m) térbe torkollik és (n')-ben fölveszi a (p) tüzelőszervezetékből és (i3) szelepből befolyó tüzelőszert, melyet az (m) térből (n' n2)-ön át (v) térbe szorított levegő magával ragad. A többi jelzés és munkamenet ugyanaz, mint fönt. A 21. ábrában föltüntetett példa szerint az (n) kiegyenlítő csatorna, mely itt (k) munkadugattyúban van elrendezve, csak az (m) térből kiszorított levegőt továbbítja és azt a (p) tüzelőszervezeték (d) torkolatára fújja, úgy hogy az ismert porlasztás módjára a (d) torkolatból kilépő tüzelőszer a (v) tévben szétosztatik. A mint könnyen érthető, az (n) kiegyenlítő csatorna a hengerfödélben, a hengerfalazatban, vagy a hengerben stb. is elrendezhető, hacsak az egyrészt (m) térbe torkollik és másrészt a levegőt a (p) tüzelőszervezeték (d) végére fújja. A 22. ábra szerint a tüzelőszer (p) vezetékből és (i'j szelepből a (c) csészébe vagy más efélébe vezettetik; a sürítőlöket vége felé az (m) térből (n) kiegyenlítő csatornán át, mely különben a 21. ábra szerint a dugattyúban is alkalmas módon el volna helyezhető, kiáramló levegő azután a tüzelőszert a (c) csészéből kifújja és (v) térben eloszlatja. Végezetül még egyszer kiemeljük a lényeges változatokat: A (v) égési tér legkülönbözőbb alakkal és elhelyezéssel bírhat, a mint azt már részben az ábrákon jeleztük. Lehet az gömbalakú, hengeres, prizmatikus vagy másfajta üreges test és elhelyezhető a hengerben, a hengerfödélben, magában a dugattyúban is, oldalt tengelyirányban s í. t. Lehet azt egészen vagy részben vízzel, vagy levegővel hűteni, vagy lehet azt fűteni, különösen a gép megindítására; lehet több égési tér jelen egy henger számára vagy több henger egy égési tér számára, a hogy ez mind szerkezetileg könnyen tovább kiképezhető. Az (n) kiegyenlítő csatorna többszörösen és több más az eddigiektől különböző helyzetben rendezhető el és a legkülönbözőbb irányban torkolhat a (v) égési térbe. Ha több kiegyenlítő csatorna van jelen, akkor csak egyiknek kell a tüzelőszert vezetni, míg a másik csak levegőt vezet, a mellett előnyösen úgy helyezzük el őket, hogy sugaraik egymásba ütköznek. Az (n) kiegyenlítő csatorna bármely pontjában vagy a (d) fúvókában mechanikailag kormányzott vagy pedig az (m) térből jövő levegő által fölnyitott szelepek (csapok, tolattyúk) rendezhetők el, pl. a tüzelőszer visszatartása ezéljából (6., 7., 9., 10. ábra) vagy pedig, hogy explózió után a levegő-