35095. lajstromszámú szabadalom • Fonó- és kettőzőgép

— 5 -Némely esetben az előresiető rész, vagyis j a 7. ábrán a (c) fonógyűrű motorján kívül í a hátramaradó rész számára is rendezhető el mótor, hogy ez utóbbi rész finomabb fonalak fonása alkalmával támogattassék, mint pl. a 2. ábra mutatja, hol ily czélból (59) mótor van alkalmazva. Másfelől némely esetben a hátramaradó rész késleltetése kívánatos, ami tetszőleges módon végezhető. Az anyag bevezetése czéljából a táphengerek (a) a hátramaradó, vagy (b) az előresiető rész által hajthatók. Az ismertetett gépnél az orsó és az (n) tengely közé hajtómű van iktatva, mely a mozgást az (r) táphengerekre viszi át. Az 1. ábra baloldalán látható szerkezetnél a táphengereket egy hátramaradó rész hajtja, míg ugyanazon ábra jobboldala szerint a táphengerek egy belül elrendezett előresiető rész által hajtatnak. Ha a táphengereket az illető előresiető, vagy hátramaradó részen belül elrendezett hátramaradó, vagy előresiető résszel akarjuk hajtatni, akkor dörzshajtást alkalmazhatunk, mely ezélszerűen kiegyensúlyozandó s három alkalmas ágy által tartott dörzskerékből áll, melyek az illető külső részek köré vannak fektetve. Ezen kerekek egyikének tengelyén egy kis fogaskerék ül, mely egy nagyobb fogaskerékkel együtt a táphenger függélyes tengelyén van elrendezve. Ez esetben a táphengerek hajtóműve nem mozog az (e) teknővel föl s alá. Azonban az (a) alatt említett eset előnyösebb, mely szerint a táphengereket, vagy a táp-és lehúzóhengereket a bátramaradó rész hajtja, mivel ez utóbbi az anyag által hajtatik, úgy hogy ha a hátramaradó rész fonalszakadás esetén megáll, a megfelelő táphengerek, vagy táp- és lehúzóhengerek is nyugalomba jönnek. Könnyen belátható, hogy a táphengerek, vagy táp- és lehúzóhengerek azon esetben, ha a hátramaradó részt külön mótor hajtja, fonalszakadás alkalmával nem jönnek nyugalomba, hanem csakis lassabban forognak. Ez esetben épen úgy, mint akkor, ha a tápheugerek, ! vagy a táp- és lehúzóhengerek az előresiető rész által hajtatnak, valamely ismeretes megállító szerkezet alkalmazható, mely a dörzshajtómű valamelyik elemét kikapcsolja, vagy pedig egy féket kapcsol be és ennek segélyével a részeket megállítja. A 10., 11. és 12. ábra oly szerkezetet mutat, melynek segélyével a legömbölyítő csévék hydraulikusan fékezhetők. E szerint a (2) csévék (61) orsóin négyzetes keresztmetszetű szelencze alakú (60) úszók ülnek. Az orsók fölső végeit elforgatható (62) karok tartják, míg alsó végeik a (3) teknő fenekében elrendezett (63) ágyakban forognak. A lassítás nagysága a teknőben levő vízmagasság változtatása által szabályozható, mivel ekkor a (60) úszók bemerülő fölszíne is változik. A 13. ábra módosított kiviteli alakot mutat, mely kettőző gépeknél alkalmazható előnyösen. Ezen kivitelnél a (2) csévék lépcsőkben vannak elrendezve, úgy hogy az anyag a szomszédos csévékről gombolyítható le. A fonalvégek összekötése czéljából, vagy más okból a gép minden orsóegysége meglassítható. A légágy kifejezés az előbbiekben oly értelemben használtatott, hogy a kifúvott levegő bizonyos kiegyensúlyozásra használtatik föl, de nem oly értelemben, hogy a forgó rész súlyát szükségképen a levegő hordja. Az ismertetett géppel végzett gyakorlati kísérletek azt mutatták, hogy a legjobb eredmények elérése czéljából bizonyos föltételeknek kell eleget tenni, melyekre itt a 8. ábra kapcsán térünk ki bővebben. Mindenekelőtt fontos a turbina hatásos megvédése s ezen okból czélszerű De Lavalféle turbinát használni, mely a lapátok fölött teljesen meg van védve, A 8. ábra szerint a (64) turbina a (65) gyűrűs karima ós a szilárd (66) ágy fölső vége közötti gyűrűs kamrában foglal helyet, melybe a levegőt (67) fúvókák vezetik. A (65) karima kifúvató nyílásokkal bír, melyeken keresztül a levegő egy fölső kamrába jut, melynek széle a (c) gyűrű alátámasztására, vagy tartására szolgál. A turbina ennélfogva jól