35082. lajstromszámú szabadalom • Vízcsövers kazán melynek vízcsövein a tűzgázokat vezető csövek mennek keresztül

tartósságát biztosítsuk, bizonyos esetekben a (10) csöveket ezen csősornál elhagyhat­juk, a midőn ezen csősor (9) csövei telje­sen vízzel telnek meg. A víz a legalsó csősorból a (20) össze­kötő darabokon át fokozatosan az összes csősorokon áthalad, miközben haladási irá­nyát minden egyes csősornál megváltoz­tatja. A víz ezen útjában gőzzé alakul át és az utolsó hátsó (8) szekrénybe jut, hon­nan a legfölső (9) csősorba áramlik. Czél­szerű, ha ezen legfölső (9) csősort szintén belső (10) csövek nélkül képezzük ki, hogy nagyobb gőzteret állítsunk elő. Az utolsó mellső (8) szekrényből a gőz (21) gőzgyűj­tőbe emelkedik. A tűztérben keletkező lángok először a csőnyaláb külső fölületét érintik; a kazán mellső és hátsó oldalán lévő (8) szekré­nyek, minthogy ezek egymással érintkez­nek, nem engedik, hogy a tűzgázok a (8) szekrények közötti hézagokon át a kazán mellső vagy hátsó részén kiáramoljanak, úgy hogy az összes meleg gázok a kazán fölső részén lévő (27) füsttérbe jutnak. A füstgázok a (27) füsttérből (28) nyílásokon át a (29) füstszekrénybe kerülnek, honnan a (10) csőnyalábba hatolnak és innét a hátsó (30) füstszekrénybe jutnak. A füst a (30) szekrényben az előmelegítő (3) és (4) cső­sorai között áthaladva, a (31) csőtoldaton át a kéménybe távozik. A föntiek szerint a találmány tárgyát képező kazán a tápvíz előmelegítésére szol­gáló berendezésen kívül gőztúlhevítőt is tartalmaz, melyet a legfölső (9) csősor ké­pez, a mennyiben ezen esősorban a víz soha­sem emelkedik föl, úgy hogy a gőz minden­kor teljesen száraz állapotba kerül a (24) gőzgyűjtőbe. A víz keringése a forrcsövek­ben igen élénk és folytonos, miután a ke­ringés kényszerített, úgy hogy lerakódá­sok ezen kazánnál ki vannak zárva. Egyes csöveknek vagy csősoroknak ki­cserélése igen egyszerűen és gyorsan vé­gezhető. Végül a tűzgázok áramlása olyan, hogy a legtökéletesebb melegkihasználást ' érjük el és a lehető legkisebb térben a le­hető legnagyobb fűtőfölületet kapjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. ; 1. Vízcsöves kazán, jellemezve két vagy í több, a kazán hátsó részén elrendezett j (3 4) csősorból álló tápvízelőmelegítő i és több vízszintes (9) csősor által, me­; lyek belsejében a tűzgázok átvonulására (10) csövek vannak elrendezve, mi mel­lett a (3 4) csősorok egymással (5) fej­darabok, a (9) csőnyalábbal pedig a (6) j gyűjtő és (7) cső által vannak össze-I kötve, míg a (9) csősorokat alkotó csö­j vek (8) szekrényekkel vannak össze­| kötve, melyek két végükön egymással j közlekednek és pedig úgy, hogy mind­! egyik szekrény az egyik végén a fö­lötte lévő és másik végén az alatta lévő szekrénnyel közlekedik. 2. Az 1. igénypontban jellemzett vízcsöves kazán kiviteli alakja, jellemezve az ál­tal, hogy a tűzgázok előbb a (9) csősor külső fölületét érintve, a csőcsoport fö­lött lévő (27) füstkamrában gyűlnek ösz­sze, honnan a mellső (29) füstszekré­nyen át a belső (10) csőcsoportba jut­nak és innét a hátsó (30) füstszekrénybe kerülnek, hol az előmelegítő (3 4) csö­veivel érintkezve, a (31) csőtoldaton át a kéménybe távoznak. 3. Az 1. igénypont szerinti vízcsöves kazán kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a legalsó és legfölső csősorok csak egy­szerű (9) csövekből, míg a köztük lévő csősorok kettős (9 10) csövekből állnak. 1 rajzlap melléklettel.) •AUAa *#S;V£NYIAA9ASÁG N't^MnjUx BUOAP&BTefl

Next

/
Oldalképek
Tartalom