35060. lajstromszámú szabadalom • Újítások erőgáz előállítására szolgáló generátorokon
égeti, melyek aztán az izzó kokszon át történő továbbáramlásukban lényegében szénoxydra és hydrogénre (nitrogén képződése mellett) alakulnak át. A generátor természetesen sokféleképen módosítható. Lehet pld. egy gulaalakú rostélyt alkalmazni, melynek rostélyrései, esetleg a legfölső szénrétegig terjedhetnek. Ezen esetben azonban épp úgy, mint azon esetben, ha egy szűkebb csövet alkalmazunk, nem lehet a mélyebben fekvő szénrétegeket, mint az előzőkben leírt gyűrűn át, fölpiszkálni. A generátornak alsó része, mely «koksztartály»-nak nevezhető, mivel már egészen kokszosított égési anyagot tartalmaz, elvileg ugyan fölöslegesnek látszik, gyakorlatilag azonban igen sok előnyt nyújt. Ezen alsó résznek elhagyása esetében ugyanis a gázokat a rostélyon át kellene elvezetnünk, mely ekkor igen hamar hasznavehetetlenné válnék; ezenkívül, a koksztartály lehetővé teszi, hogy rostélya alá levegőn kívül gőzt is vezessünk, miáltal a gáznak hatásfoka tudvalevőleg fokozható. Ezen gőzbevezetést gőzzel táplált vezeték alkalmazásával, vagy pedig víznek a rostély alatt eszközölt gőzösítésével érhetjük el. Ha a rostélyt elzárjuk, akkor egy beállítható nyílás segélyével az alul beáramló levegő mennyiséget tetszőlegesen szabályozhatjuk. Az alsó koksztartály tehát számos előnyt nyújt. A 2. ábrában a generátornak egy másik foganatosítási alakja van föltüntetve. Az (a) falazott köpennyel bíró generátorban az égési anyag nem egy rostélyon, hanem ismeretes módon a (t) hamú- és salakkúppal ellátott fenéken nyugszik, ahol is az (f) nyílások a hamú és salak eltávolítására szolgálnak. Az (fl) ajtók továbbá arra szolgálnak, hogy ezeknek kellő beállításával a generátor alsó részébe bevezetendő levegő- és gőzmennyiséget szabályozhassuk. A fejlesztett gázoknak elvezetése, mint az előző foganatosítási alaknál, a (k) anyaglejtőtől a (h) csatornán és a (g) csövön át történik. A generátor fölső részében elrendezett (m) gyűrű egy bő, kettősfalú cső alakjával bír, melynek belső (y) csövén át a levegő az (r) csővég alatti kráterbe áramlik, míg az (y) és (m) csövek közötti térbe a (z csövön át hűtő vizet vezetünk be. Az (y) cső fölött a (w) tartály van elrendezve, melybe a levegőt az (x) csapok segélyével szabályozott mennyiségekben bocsátjuk be. A szenet egy vagy több (u) csatornán át adagoljuk be, ahol is az adagoló nyílások (v) tolattyúkkal vannak ellátva, úgy hogy az itt beáramló levegőt is pontosan szabályozhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás erőgáznak bitumenes, vagy más égési anyagból való előállítására szolgáló generátorokon, melyeknél a levegőnek a generátorba fölül és alul vezettetik be, és a gáz a generátor közepén szívatik ki, jellemezve a levegőnek a legfölső égési anyagrétegbe való ismeretes bevezetésén kívül egy második központosán, az anyagnak egy mélyebben fekvő pontjába érő légbevezetés által. 2. Az 1. alatt igényelt berendezés foganatosítása, jellemezve egy a felső égési anyagréteg közepébe behelyezett, a szekundér levegő beáramoltatására szolgáló gyűrű által, mely körül az égési anyag gyűrűalakjában helyezkedik el és melynek alsó vége alatt az égési anyag egy tölcsért alkot. 3. A 2. alatt igényelt generátornál a gyűrűnek függélyes irányban való beállítható elrendezése, oly czélból, hogy a legnagyobb hőfok zónáját eltolhassuk és a generátorban végbemenő folyamatokat szabályozhassuk. 4. A 2. alatt igényelt generátornál a gyűrűnek egy kúpos tetővel és oldalas nyílásokkal való ellátása oly czélból, hogy az égési anyagnak a gyűrűn kívül megmaradt gyűrűs térbe- való beadagolása megkönnyíttessék. 5. Az 1. alatt igényelt berendezés foganatosítása, jellemezve egy gulaalakú, a szekundér levegő beáramoltatására szolgáló rostély által.