34997. lajstromszámú szabadalom • Optikai jelzőkészülék

_ 4 — gélyes irányban beállítható, hogy a láng legerősebb részét a lámpás optikai tenge­lyébe hozhassuk; ezen czélból az (56) cső az (57) hüvelyben függélyes irányban el­tolható és az egyes helyzetekben a (61) csavar segélyével rögzíthető. Az (56) cső és az (55) lángzó között előnyösen a (62) gázkamra van elrendezve, mely a lángzó­csőnek egyenletesebb táplálását biztosítja. A gázlángzó helyett esetleg gyertyát is alkalmazhatunk, a mikor is a gyertyát a kocsilámpásoknál alkalmazott szerkezet se­gélyével állandó magasságban tartjuk. Le­het azonban tetszőleges más világító esz­közöket, illetőleg anyagokat is alkalmazni, így pl. az úgynevezett oxy-hydrogénfényt, elektromos fényt stb., a mikor is a lámpás szerkezetét az alkalmazott világítóanyag természete szerint megfelelően módosítjuk. A lámpásban a fényforrás mögött a (63) főreflektor (2. ábra) van elrendezve, mely előnyösen a (54) rugók segélyével a (30) ajtóhoz van erősítve; a fényforrás előtt a (65) segédreflektor van elrendezve, mely hasonló módon a (66) rugók segélyével a lámpásnak mellső (2) falán van rögzítve és mely a különben veszendőbe menő, előre irányított fénysugarakat a főreflektorra vagy a fényforráshoz vetíti vissza. Mindkét (63) és (65) reflektor szférikus alakkal bírhat és a fényforráshoz képest koncen­trikusan van elrendezve, úgy hogy az azokra eső összes fénysugarak a kiindulási pontba vetíttetnek vissza. A (65) segédreflektor egy centrális nyílással bír, mely a lámpás | mellső (2) falában kiképezett nyílással egybevág, ezen nyílások csak oly nagyok, hogy csupán a kellő vastagságú fénynya­láb juthat a hátsó vagy negatív (67) len- 1 cséhez vagy lencsekombinációhoz, mely lencse a (68) csőbe van befoglalva, mely utóbbi a (2) lámpásfal nyílásában eltolható, hogy ekként a lencsét fókusztávolságának megfelelően beállíthassuk. Hogy azon esetben, midőn a (67) len­csét bármily czélból kivesszük a lámpás nyílásából, ez utóbbin át a levegő ne ha­tolhasson a lámpásba, ezen nyílás a (69) ajtó (1. ábra) segélyével ideiglenesen el­zárható. Hogy a (67) lencse (2. ábra) le­csapódó gőzök által el ne homályosíttassék, a (68) lencsecső alsó és fölső részében kes­keny (70) hasítékok vannak kiképezve, me­lyek egy, a lencse belső oldalán végigvo­nuló léghuzamot létesítenek. A 2. ábrában föltüntetett lencseelrende­zés olyan, hogy aránylag nagy fölületű fényforrásnál, mint a milyen az olajlámpa vagy gázlámpa lángja, és olcsó lencsék al­kalmazásánál, melyek durvább (pl katonai) kezelésnél való elrongálódás esetében cse­kély költséggel kicserélhetők, a fénynyaláb a lehető legnagyobb szóródási szöggel bír. A mellső vagy pozitív (71) lencse, ille­tőleg összetett lencse a (7) kar mellső vé­gén a lámpás fénynyalábának tengelyével egybevágó állásban van szerelve. A mellső (71) lencsének és a hátsó (67) lencsének egymáshoz és a fényforráshoz viszonyított elrendezése olyan, hogy egy aránylag kes­keny fénynyaláb vetíttetik. Ha, a mint leírtuk, pozitív és negatív len­cséket alkalmazunk és ha az egyik crown­üvegből, a másik pedig flintüvegből van készítve, akkor úgy a chromatikus, mint a szferikus hibák lehetőleg tökéletesen kor­rigáltatnak és a fénynyaláb áthatási ereje megfelelően növeltetik. A gyakorlatban azt is tapasztaltuk, hogy ha oly lámpát alkal­mazunk, mely egynél több, egymás mögött elrendezett béllel bír, a mint ez a 2. ábrá­ban szemléltetve van, akkor a lámpás vi­lágító ereje tetemesen fokoztatik; ugyan­úgy a hátsó (63) főreflektoron kívül a mellső (65) reflektornak alkalmazása is lé­nyeges előnyöket nyújt. A (71) pozitiv lencse leszerelhetően van a (7) karon megerősítve, pl. a hasábalakú (72) nyél segélyével, mely a karnak egy megfelelően kiképezett nyílásába illeszke­dik be és ebben a (73) szorító csavar segé­lyével rögzíthető. Lehet továbbá ezen len­csét egy szánon is elrendezni, mely az op­tikai tengellyel párhuzamos irányban egy, a (7) karon kiképezett vezetékben eltol­ható, hogy a fénynyaláb szóródási szögét szabályozhassuk vagy a lencsét más czél­ból beállíthassuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom