34993. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés ívlámpákhoz

Megjelent 1906. évi február hó 14-én. MAGY. „Hfc* KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 34998. szám. VI l/h. OSZTÁLY. Szabályozóberendezés ívlámpákhoz. KÖNITZEB OSZKÁR MÉRNÖK MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 julius hó 24-ike. A találmány tárgya egy szabályozóberendezés oly ívlámpákhoz, melyeknél a szenek egymás mellett vannak elrendezve és melyeknél ezeket a lámpa az elektromos áram igénybevétele nélkül, mechanikus úton tartja egymástól kellő távolságban. Hogy ez elérhető legyen, a következő három föltételt kell egyidejűleg teljesíteni: 1. a szeneket saját súlyuknak, vagy egy terhelő súlynak, rúgónak stb. kell lefelé mozgatnia, 2. a széncsúcsoknak vízszintes irányban egymás felé el kell tolódniok, 3. az áram átmenete közben a széncsúcsoknak egy bizonyos magassági helyzetben rögzítve kell lenniök. Találmányom czélja éppen ennek az utóbbi föltételnek lehetőleg tökéletes, az erre a czélra szolgáló részeknek a hőhatás ellen való védése mellett történő teljesítése. Az erre szolgáló berendezés a csatolt rajzon látható, hol az I. ábra a lámpát, illetőleg ennek főrészeit a lámpa közepének kitörése után axonometrikus képben ábrázolja, míg a II. és III. ábra a czél elérésére használt különleges szén metszete a III. ábra A—B, illetve a II. ábra C—D vonala szerint vett i metszetben. A lámpa két (5) és (6) szerelő lemezét egymással összekötő négy (1, 2, 3) és (4) rúd egyúttal a és — szenek tartóinak vezetékét képezik és minthogy a -f- szén (8) tartója a — szén (9) tartóján kiképezett (10) vezetékben a (9) csap útján van vezetve, a két szén függélyes irányban azonos elmozdulást végez és ennek megfelelően a két szén akként van méretezve, hogy azok fogyása pontosan azonos legyen. Hogy már most a fényív képződését az elektródák érintkezésbe hozásával megindíthassuk a + szénnek a — szén felé elmozdulást kell engednünk és az ellenkező irány felé egy rugalmasan elrendezett (11) alsótámasztékkal kell azt megtámasztanunk, minthogy a -(- szenet jelzett oldalmozgása miatt azt a — szénhez hasonlóan fölül mereven megtámasztani nem lehet. A mondottakból kitűnik. hogy a és — szén csúcsa égés közben is állandóan ugyan abban a vízmentes távolságban van egymástól, ha a fényívet egyszer a kellő magasságban rögzítettük, ezért csakis az szükséges, hogy a széncsúcsokat égés közben mindig abban a síkban tartsuk, melyben azok egymástól a kellő távolságban vannak. A széncsúcsokat eme síkban nehezen olvadó, nem rideg anyagból, pld. platina-iri-