34975. lajstromszámú szabadalom • Önműködően záródó szelep gáz- és folyadékvezetésekhez

Megjelent Jí>06. évi február hó 14-én. MAGY. ^^ KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 34975. szám. xxi/d. OSZTÁLY. Önműködően záródó szelep gáz- és folyadékvezetékekhez. AKTIÉBÓL A GET LUX GYÁRI CZÉG STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 julius hó 8-ika. A jelen találmány gáz- és folyadékvezetékekhez való elzáró szelepre vonatkozik, mely úgy van berendezve, hogy önműködően elzáródik és a gáz vagy folyadék további beáramlását meggátolja, ha a vezeték a szelep és a fogyasztás helye közt megreped vagy megsérül. Czélszerűen alkalmazható ezen szelep olyan világító készülékeknél, melyeknél valamely tüzelőanyagot elgázosító lángzóhoz csővezetéken át nyomással vezetünk, a mennyiben a szelep a tüzelőanyagnak a vezetékből való kiáramlását, ha ezen vezeték megrepedne, vagy szándékosan elvágatnék, meggátolja, valamint akkor, ha az elgázosítás valamely okból megszűnnék, a tüzelőanyagnak a lángzóhoz jutását beszünteti, úgy hogy kellemetlen szag és füst ott nem keletkezhetik. A mellékelt rajzon olyan vezeték van bemutatva, mely a jelen találmány értelmében berendezett szeleppel van ellátva. A rajzon: 1. ábra a szelep oldalnézete, illetőleg függélyes metszete, és 2. ábra fölülnézete. A folyadékot vagy gázt magában foglaló tartányból jövő (a) csővezeték (c) kamrával közlekedik, mely tokba zárt (d) membrán vagy hajlékony lemez egyik oldalán foglal helyet. E membrán másik oldalára (k) rúgó által befolyásolt (f) szelep van erősítve, melyet rendszerint ezen (k) rúgó nyitva tart és mely a membrán ezen oldalán lévő (e) kamrát összeköttetésbe hozza az (a) vezeték folytatásával, mely a rajz szerint a tok falában lévő (g) csatornából áll. Az (f) szelep e czélból pl. üreges nyéllel lehet ellátva, melynek fölső vége az (e) kamrába és alsó vége az (1) tokban lévő, fönt említett (g) csatornába torkol. Az (f) szelep és vele a (d) membrán kézzel megemelhető, pl. (i) nyomógomb közvetítésével, mely az (1) tok falába légmentesen beillesztett második hajlékony membránra hat. Ez utóbbira az (f) szelep alsó végével támaszkodik. Az (e) kamra egy vagy több (h) csatorna útján a fogyasztás helyéhez vezető vezetékkel van összekötve. Az (a) csővezeték (b) részének hossza, mely a (c) és (e) kamrák bevezető nyílása közé van iktatva, úgy van megszabva, hogy az egyik kamrában bekövetkező nyomásváltozás csak az (f) szelepnek a membrán által történő átállítására szükséges időköz után válik a másik kamrában érezhetővé. Ha pl. petroleumot vezetünk az (a) vezetékbe, a petróleum egy része mindenekelőtt a (c) kamrába áramlik és nyomást