34967. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ívlámpák fényívének szabályozására

1 Megjelent 19()(>. évi február lió l<)-éii. MAGV. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 34967. szám. vil/h OSZTÁLY. Berendezés ívlámpák fényívének szabályozására. BBEMER HUGÓ GYÁBOS BUHB/M

NEHEIMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 junius hó 2-ika. Ivlámpáknál, melyeknél az ívnek helyi állása a leégés következtében változik, mint ez különösen akkor történik, ha a szénrudak egymással fölfelé és lefelé párhuzamosan, illetőleg egymáshoz hegyes szögben állanak, a szenek utántolása oly módon eszközölhető, hogy a szabályozó szerkezet a fényívnek változó állásaitól tétetik függővé. Ez különböző módon érhető el. Az első eszköz, melynek segélyével a fényív helyzetének változása a szabályozó szerkezet kioldására használtatik föl, abban áll, hogy egy oly test rendeztetik el, mely a közeledő vagy eltávolodó fényív melegének behatása alatt kiterjeszk3dik, vagy pedig összehúzódik és ez által egy áramzáró szerkezetet befolyásol, mely a szenek előretolására rendelt mechanizmushoz vezető áramot nyitja vagy zárja. Másodszor az elrendezés úgy is foganatosítható, hogy a fényív a szénrudak leégése közben egy áramvezetőhöz közeledik, hol ez utóbbi olyan anyagból áll, a mely a másodrendű vezetők (pl. magnézia) módjára csakis erősebb fölhevítésnél lesz vezetővé. Ez esetben a közeledő fényív a másodrendű vezetőt vezetővé teszi és az utántolásra szolgáló mechanizmushoz vezető áram általa záratik. A legtöbb fémi vezető avval a tulajdonsággal bír, hogy hevítésnél ellenállását megváltoztatja. Az áramkörben ez által előidézett ingadozások megfelelő módon fölhasználhatók az utántoló mechanizmus kioldására. Harmadszor az említett test helyett a szabályozó áramkörnek két pólusa rendezhető el a fényív közelében, úgy, hogy a fényív, mely tudvalevőleg az áramot vezeti, maga képezi az összekötő tagot a pólusok között és az áramot zárja, míg csak az utántoló mechanizmus kioldása után a fényív a két saroktól ismét eltávolodik. Sőt az is elegendő, ha csakis az egyik, és pedig a pozitív pólus közelíttetik a fényívhez, a mennyiben a lámpának negatív elektródája ugyanazon áramkörnek negatív vezetéksodronyával kapcsolatban áll. A fényív ekkor részeket szakgat le az érintkezésbe jött pólusról és ezek szolgálnak a mellékáramkör zárására, a mennyiben azok a főáramkörnek szénrészeivel a negatív elektródához vándorolnak. Végül lehetséges a fényív közelében egy helytálló szolenoidot vagy elektromágnest is elrendezni, mely az ívre eltoló hatást gyakorol s e hatás abban a mértékben növekedik, a mint a fényív a mágneses mező-