34965. lajstromszámú szabadalom • Jeladóból és jelvevőből álló berendezés vasúti megállóhelyeknek a kocsiszakaszokba való jelzésére

az (50) és (53) karok elfordulása folytán bekövetkező fölemelkedése a rugalmas (14) karoknak a (21) lemezrugókhoz való ütközése következtében kontaktuszáródást idézne elő, a mi nem kívánatos. Ezen hatás elkerülése czéljából a (41) tengelyre még egy másik, (56) kivágással ellátott (57) tárcsa van szerelve (5. ábra), mely ugyancsak egy (58 59) kétkarú emelőt befolyásol. Ez utóbbit a (60) rúgó rendszerint az 5. ábrán látható helyzetben tartja, mely esetben az emelő balkarjának vége a (62) átkapcsolónak a főáramkörbe kapcsolt (61) kontaktusrúgójával érintkezik. A (46) és (57) tárcsák a (41) tengelyen úgy vannak egymáshoz képest elrendezve, hogy a tengely forgása alkalmával először az (59) kar jön működésbe, vagyis az (57) tárcsa (56) kivágásából kilép s ez által a főáramkört egyidejűleg megszakítja, azonban e helyett a (63) kontaktusrúgóhoz csatlakozó mellékáramkört zárja (9. ábra), mivel az (58) emelőkar a (63) kontaktusrúgóra fekszik. A (49) és (53) karok működtetése csak most veszi kezdetét. Ha az (57) és (46) tárcsák egy teljes fordulatot tettek, akkor az (59) és (49) karok megfelelően egymásra következő időközökben ismét a tárcsák kivágásaiba lépnek, minek következtében a régi helyzet újból vissza van állítva. A jelvevő készülékek berendezése a következő : Az állvány két-két lemeze között a jeladó (2) csigatárcsáinak számával egyenlő számú (64 65) dobpár van forgathatóan elrendezve (7. és 8. ábra), melyek körül (66) papir vagy efféle szalagok haladnak, melyek ugyanazon betűket ugyanolyan sorrendben tartalmazzák, mint a jeladó (3) dobjai. A dobok egyike, pl. a fölső dob egy (67) rúgó befolyása alatt áll, mely a mindkét végénél fogva egy-egy dobhoz erősített (66) szalagot egészen fölgöngyölíteni törekszik, úgy hogy az abécze első vagy utolsó betűje, vagy pedig a szalag üres helye a két (64 65) dob közötti hézagnak épen közepén feküdjék. A (66) szalag, illetve (67) rúgó által forgatott (65) dob tengelyén egy (68) kilincskerék ül, melynek működtetésére a (69 70) kilincs szolgál. Ezen kilincsnek a (71) pont körül elforgatható (70) karja egyúúttal egy (72) elektromágnes horgonyát képezi. Ha ez utóbbin áram halad keresztül, akkor a (70) kar vonzatni fog, minek következtében a (70) karral csuklósan összekötött (69) kilincs a (68) zárókereket egy foggal elforgatja, illetve a (66) szalagot egy betűhoszszával lefelé mozgatja. A (73) fékező rúgó, mely a horgony gerjesztésének pillanatában fékezőleg fekszik a zárókerék kerületei o. a zárókerék túlságos, lökésszerű elfordulását megakadályozza, míg egy második (74) kilincs a (67) rúgó törekvésével szemben a (65) dob és a zárókerék visszaforgását akadályozza meg. Ha az áram hatása a mágnesre megszűnik, akkor a (75) rúgó a (70) horgonyt ismét eredeti helyzetébe húzza vissza. A (74) kilincsek kikapcsolása s ennek folytán a szalagoknak a (64) hajtódobokra önmagától való fölgöngyölődése oly módon megy végbe, hogy a kétkarú emelők alakjában kiképezett (74) kilincsek egy (76) horgonnyal ellátott közös (77) rúd által a (68) kerekektől eltávolíttatnak, ha a (76) horgonyokat vonzó (78) elektromágneseken áram halad keresztül. Az egész berendezés működési módja a következő: Tegyük föl, hogy a vonatvezető közelében elhelyezett jeladó útján a legközelebbi megállóhely neve, pl. Pozsony volna közlendő a jelvevő készülékekkel. A készüléket kezelő személy ekkor az állomás nevének betűivel egyenlő számú (3) dobot az elsőtől kezdve egymásután úgy forgat el, hogy egy vízszintes s egyszerű eszközök segélyével könnyen fölismerhetővé tehető egyenes vonalon a Pozsony szónak összes betűit maga előtt lássa. A dobokat és csigaalakú tárcsákat ezen helyzetükben még (80) rugók segélyével is biztosíthatjuk, melyek a csigatárcsákkal összekötött (79) kilincskerekekkel kapcsolódnak, míg a (14 21) kontaktusok létesülését az által akadályozhatjuk meg, hogy a (21) kontaktusrugókat