34955. lajstromszámú szabadalom • Elcsattanó készülék automatikus lőfegyverekhez
kampós darab és ezzel a (9) elcsattantó rúd a (23) nyugasszal együtt lefelé mozog; a j mozgást, mint már említettük, a (15) ütköző határolja ugyan (2. ábra), de azért elegendő arra, hogy a (23) nyugaszt a (28) élről elhúzza, úgy hogy az ütőemeltyű (6) rugója az ütőemeltyűt lecsappanásra indíthatja (2. ábra). A lövés előidézte visszafutásnál úgy az ütőemeltyű, mint a visszafutó emeltyű hátrafelé mozog; az előbbi azután az elcsattantó emeltyű (23) nyugaszát ismét kissé lefelé nyomja és ezután a (28) éllel a nyugasz elé kerül (3. és 1. ábra), mire az (1) ütőemeltyű ismét meg van feszítve. A visszafutó emeltyű agyának (29) melle eközben a (8) kampós darab fölső végét előre nyomja és ezzel a (9) elcsattantó emeltyűt fölszabadítja. A következő lövés tehát el nem süthető, mielőtt a (2) visszafutó emeltyű nincs teljesen előre vezetve és a (20) kampó, a (29) mell nyomása alól fölszabadulva, a (9) elcsattantó rúd fölé 1 nyúlhat, miáltal a fegyver ismét lövésre kész helyzetben van (1. ábra). b) Önműködő lövésnél, mikor a (15) ütköző úgy van beállítva, hogy az elcsattantó emeltyű fogantyúja egészen hátra húzható. A (15) ütközőt az 5. és 6. ábrákban föltüntetett helyzetbe forgatjuk. Ha az elcsattantó emeltyű fogantyújára hatást gyakorolunk — a mint a) alatt ismertettük — az első lövés abban a pillanatban sül el, mikor a fogantyú fele útját hátrafelé megtette. Ha már most az elcsattantó emeltyű fogantyúját egészen hátra visszük, úgy a (7) elcsattantó emeltyű (17) karja a (10) tolattyút a (9) elcsattantó emeltyű mentén csúszva, annyira előre vezeti, hogy a visszafutó emeltyű (12) agyán elrendezett (29) kiugrás a závárzatnak időközben végbemenő önműködő zárásánál a tolattyúra és ezzel az elcsattantó rúdra nyomást gyakorol. Az elcsattantó rúd lenyomásánál a (23) nyugasz a (11) ütőemeltyűagy (28) éléről lehúzatik, vagyis a závárzat zárása egyidejűleg az ütőemeltyűnek lecsapását, tehát a tüzelés ismétlését idézi elő. Ha a (29) kiugiás nyomása a (10) tolattyúra a következő visszafutásnál megszűnik, a (14) rúgó a (9) elcsattantó rudat a nyugasszal együtt ismét kissé fölfelé forgatja, úgy hogy az időközben hátraforgatott ütőemeltyű ismét megfeszíttetik. A závárzatnak rákövetkező önműködő zárásánál a harmadik lövés sül el, mire az ütőemeltyű megfeszül és így tovább. Ily módon az önműködő lövöldözés mindaddig folytatódik, a meddig a (7) elcsattantó emeltyű fogantyúját egészen hátul tartjuk. Ha a (7) elcsattantó emeltyűt eleresztjük, a (17) kar a (10) tolattyút visszavezeti és a lövöldözés azonnal megszűnik, mert az (1) ütőemeltyű ekkor megfeszített állásában megmarad; a (8) kampós darab, melynek (20) kampója az önműködő lövöldözés alatt a (9) elcsattantó emeltyű lyukának szélével nem kapaszkodott, a fogantyú eleresztésénél ugyanis ismét fölemelkedve belekapaszkodik. Ha az elcsattantó emeltyűre újból hatást gyakorolunk, az ütőemeltyű ismét tüzelésre indítható, de csak egyszer, ha a fogantyú csak félig van hátrahúzva és önműködőlég mindaddig, a míg egészen hátrahúzzuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elcsattantó készülék önműködő lőfegyverekhez, jellemezve az által, hogy az egyszerű lövéseket az elcsattantó fogantyú fél hátrahúzásával foganatosítjuk, a mennyiben egy, az elcsattantó emeltyűvel összeköttetésben álló kampó a nyugasszal ellátott (9) elcsattantó rudat lefelé forgatja, míg a fogantyú teljes hátrahúz CLSCL CLZ említett kampót hatályon kívül helyezi és e helyett egy, az elcsattantó rúdon csúszó tolattyút annyira előre visz, hogy egy, a visszafutás és előreszökés czéljából forgó rész a závárzat zárásánál a tolattyúra nyomást gyakorol és ezzel az elcsattantó rúdnak lefelé forgását, vagyis az elsütést előidézi. . Az 1. igényben védett elcsattantó készüléknél azon elrendezés, hogy az elcsattantó rudat az egyszerű tüzelésnél működtető kampó az elcsattantó emeltyű mellső részén forgathatóan van megerősítve és az elcsattantó rúd hátsó
