34940. lajstromszámú szabadalom • Újítások ekéken

szemben alkalmazott másik sima (4) lemez (25) furatain áthelyezett (24) peczekre helyezzük. Egy további újítás az eketalyiga (22) tengelyén alkalmazott csőalakú (6) hüvely, mely a tengely tetszőleges helyén (28) állítócsavar által rögzíthető. A (6) hüvely kiegészítő részeit (8) és (9) bordák, továbbá a vonórúd befogására szolgáló (31) pofák képezik. A fölső (8) borda egy ismert (7) villa fölvételére szolgál, mely utóbbi a (19) lyukak és ezek egyikébe helyezhető csavar közvetítésével megfelelő helyzetben szilárdan rögzíthető (lásd 3. ábrát). Ha a (7) villa ide-oda lengését akarjuk lehetővé tenni, úgy a szárán lévő alsó nyíláson át dugjuk a rögzítő csavart. A fönt idézett villa ágaira támaszkodik a (2) emeltyű rúd és abban az eketest által megkívánt mindenkori helyzetnek megfelelően kitérhet. A (6) hüvely (9) nyúlványán lévő nyílások a (11) vonólánczok bekapcsolására szolgálnak és e lánczok is, az eketest, illetőleg a gerendely megfelelő helyzetéhez képest egy közbeiktatott ismert alakú kengyelcsavar által hosszabbra vagy rövidebbre kapcsolhatók. A lánczok másik végei a (10) keresztgerenda végeibe akasztatnak. A (6) hüvely alkalmazása minden egyéb komplikált gerendelytartó szerkezetet fölöslegessé tesz. Néha szükségessé válik az is, hogy az eketalyiga kerekeit elfordulás ellen rögzítsük s erre a 4. és 5. ábrabeli egyszerű szerkezet szolgál. Ugyanis a kerekek a tengelyről való lecsúszás ellen a kampósfejű (20) végszög által vannak biztosítva. Ha elforgás ellen a kereket rögzíteni akarjuk, úgy a (20) végszöget kihúzzuk és 180°-kal saját tengelye körül elforgatva, eresztjük vissza furatába, miközben feje a (26) kerékagy (27) kivágásába fekszik és azt az elfordulásban megakadályozza. Ha a (6) hüvelyt rögzítő (28) csavart meglazítjuk és a hüvelyt helyzetében a (32) állító gyűrűk által rögzítjük, a végszögek fejeit pedig befelé fordítjuk, a (22) tengely a kerékkel együtt fog a (6) hüvelyben forogni, a mire akkor van szükség, ha száraz az idő vagy poros a talaj és kímélni akarjuk a kerekek agyát és csapjait. A (29) vonórúd befogására szolgáló (31) nyúlvány két pofából áll, melyek közül az alsó lyukakkal, a fölső pedig e lyukakkal és a vonórúd végén alkalmazott lyukakkal korrespondeáló hasítékokkal (1. 2. ábrát) van azon czélból ellátva, hogy a vonórudat rögzítő peczek behelyezése megkönnyíttessék. A talaj porhanyosítására szolgáló csoroszlyák szükséges oldalirányú beállítására az 1., és 2. ábrabeli egyszerű szerkezet szolgál. A (13), illetve (14) csoroszlyákat egy-egy (21) kengyel a (15), illetőleg (16) alátétlemezek közvetítésével szorítja az(l) gerendelyhez. A (13) és (14) csoroszlya, melynek alakja befelé görbített is lehet, a (15) és (16) alátétlemezek megfelelő elrendezése útján állíthatók be a szükséghez képest. Az eke nyugodtabb járását elősegítendő, a kis kerék kerületéhez egy szánalakú fogazott (18) rudat erősítünk, miután a kereket a végszög által rögzítettük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítások ekéken, jellemezve az által, hogy a gerendely egy hozzá csuklósan kapcsolt emeltyű és ráerősített fogazott rúd által a szükséghez képest emelhető vagy sülyeszthető, a miáltal egyidejűleg az eketest is megfelelően emeltetik, illetőleg sülyesztetik és ily módon az ekét nem az eketalyigán, hanem a szarvnál szabályozhatjuk. 2. Az 1. igénypont alatti ekekésszabályozó berendezés egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy az emeltyűrudat a gerendely kétoldalán elhelyezett és megfelelő számú lyukakkal ellá-i tott lemezek lyukain átdugott peczek által állítjuk különböző helyzeteibe. | 3. Újítás ekéken, jellemezve az által, hogy az eketalyiga tengelyére ráhúzható hüvelyalakú öntvényből két nyúlvány ágazik ki, a melyek közül az alsó nyúlvány három nyílással van ellátva, a melyek közül kettőbe megfelelően egy-egy vonó-