34934. lajstromszámú szabadalom • Szesz-izzófényégő

- á -2. ábra alsó részében az 1. ábrára merőleges metszetet tüntet föl, fölső részében pedig a fölemelt helyzetben rajzolt köpenyburkolatot mutatja, melynél az égő fölső része, valamint az izzótest tartó nincs kirajzolva, ill. eltávolítva van képzelve. Az égő (b) talpa, mely a szesztartány csavarmenetekkel ellátott nyílásába becsavarható, egy vele összefüggő részt képező (9) bélcsővel bír, mely fölül elzárt részében az elpárologtató (14) kamrát alkotja, és a centrálisán fölnyúló (a) keverőkamrát körülzárja. Útóbbi alul a keresztirányban átvezető (16) keresztnyílással közlekedik; a (9) bélcső fölül az égőfejet körülzáró (4) hüvelyben folytatódik. Az égőfölsőrész, melyen a léghuzamra szolgáló üveg (1) foglalata is rajta van, a mely az izzótest tartójául szolgáló (4) hüvelyével egy csőalakú (2) nyakat vesz körül, egy a maga egészében levehető alkatrész; úgyszintén a (7) köpenyburkolat is egy külön alkatrész. Az égőfölsőrész a (4) hüvelynek fölső és befelé irányuló (3) karimájával a (2) nyaknak fölső vállperemén fekszik föl, s alsó karimájával szabadon nyúl a (7) burkolatba, Az égőfölsőrész, a huzamra szolgáló üveg és az izzótest együttesen leeinelhetők. Az önmagában szintén leemelhető (7) köpenyburkolat az égő alsó részének (8) karimájára támaszkodik. Az égőfej a (11) kengyelen kiképezett (13) gombból s a (12) égőfej-szitából áll, és a bélcső fölső végére (10)-nél van fölcsavarolva. Az égőfej a keverőkamra fölső részében ennek üregét zárja. A (15) elpárologtató cső a (14) elpárologtató kamrából, mely a bélt tartalmazza, lefelé és keresztirányú elhajlással a (16) keresztnyílásba van bevezetve. A (17) csövecske az (a) keverőkamra alatt középen torkolik, míg a (18) szabályozó oldalt nyúl ki a burkolatból. Nyitott vagy zárt állásra való forgatás által a (19) szelep nyílik vagy záródik. A (17) csövön kiáramló gőzök levegővel keverednek; bensőleg összekeveredve és előmelegítve a hosszan elnyúló (a) keverőkamrán keresztül vezető úton, továbbá a tömör és izzó (11) égőfejkengyel alatt elhúzódva. a (12) szitához érnek, ahol elégnek. A melegközlés előmozdítására a (11) kengyel és (12) szita fölött elhelyezett czélszerűen vörösrézből készült (13) gomb szolgál. Ezen vörösrézgomb, a mely mint lángelosztó működik és a lángot kifelé tereli, a kiálló karima alsó fölületén az égőfej-szitának legfölső lyuksorán kilépő apró lángokkal közvetlenül érintkezik, s így izzásig fölhevül, azonkívül azon előnnyel is bír, hogy koromlerakodás következtében melegfölvételében nem befolyásoltatik, miáltal jobb melegvezetést biztosít. Továbbá az az előnye is van, hogy nem látható, míg az eddigi ilynemű fémtestek az izzó harisnyán keresztül mindig feketének látszanak, és ez által a hatást gyöngítik. A (12) égőfej-szita a (2) nyak fölső körülövező karimájához képest lejebb van elhelyezve, miáltal a bevezetésben említett kívülről való föl melegítése előnyös hatása érvényesül. Az égőfölsőrészuek leemelése és a szabályozó stb. számára kivágásokkal bíró (7) köpenyburkolat eltávolítása által a keresztnyílás, melybe az elpárologtató cső hüvelye nyúlik, tisztogatási s hasonló czélokra mindenkor szabaddá tehető. A bélcső, illetőleg az elpárologtató kamra körül a meggyújtásra szolgáló (20) előmelegítő csésze van elrendezve. E fölött van egy alul nyitott (23) fölfogógyűrü. Ebbe nyomatik föl egy alkalmas (21) szivattyú (2. ábra) és (22) vezeték segélyével a szesz, mely anélkül, hogy szétföcskendeztetnék. A (20) csészébe folyik le. Az előmelegítő csészébe torkolik egy túlömlő cső, mely a fölösleges szeszt a lámpa szesztartányába visszavezeti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szesz-izzófény égő levehető fölsőrésszel, lecsavarolható, az elpárologtató kamrához való melegvezetést közvetítő égőfejjel és leemelhető burkoló foglalattal, jellemezve a bélt tartalmazó elpárologtató kamrából lefelé vezetett, a centrálisán fölfelé irányuló keverőkamra alatti keresztirányú csatornába torkoló elpá-